Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Botka Ferenc: Előszó

ELŐSZÓ Üjra egy könyv az avantgárdé-mozgalommal foglalkozó művek — lassan dömpinggé sokasodó — áradatában! Vajon mi újat lehet mondani a Gondolat kiadó által megjelentetett „izmusok" — sorozat kötetei, Hans Sedlmayr, Aradi Nóra, Mario de Micheli, Herbert Read, Szabolcsi Miklós monográfiái, Kassák Lajos tanulmányai, visszaemlékezései, Bori Imre háromkötetes szintézise és az egyes irányzatokat, műhelyeket bemutató összefoglalók után a nemzetközi és a magyar avantgárdé történetéről?

1 A tájékoztatás szintjén már valóban nem sokat. Az avantgárdé létrejöttének körülményei, az egymást felváltó irányzatok célkitűzései, eredményei ma már szervesen beépültek művészi és esztétikai közgondolkodásunkba. Ha azt mondjuk, hogy Mácza János kötete az első magyar kísérlet az európai avantgárdé monografikus feldolgozására, s hogy e kísérlet egyszersmind a magyar marxista gondolat legelső nekirugaszkodása, hogy szembenézzen a modern művészet problematikájával — csupán a munka történelmi érdemeire mutatunk rá.

2 1 Szabó György: A futurizmus. 1962. 257. 1„ Koczogh Akos: Az expresszionizmus. 1964. 317. 1., Komlós Aladár: A szimbolizmus. 1965. 288. 1., Bajomi Lázár Endre: A szürrealizmus. 1968. 324 1. Hans Sedlmayr: A modern művészet bálványai. 1960. 146 1., Aradi Nóra: Absztrakt képzőművészet. 1964. 227 1., Mario de Micheli: Az avantgardizmus. 1965. 584 1., Herbert Read: A modern festészet. 1965. 365 1., Herbert Read: A modern szobrászat. 1968. 299 1., Szabolcsi Miklós: Jel és kiáltás. (Az avantgárdé és neoavantgarde kérdéséhez.) 1971. 197 1„ Kassák Lajos: Az izmusok története. 1972. 315 1., Bori Imre: A szecessziótól a dadáig. A magyar futurizmus, expresszionizmus és dadaizmus irodalma. Üjvidék 1969. 322 1., Uő: A szürrealizmus ideje. Üjvidék 1970. 302 1., Uő: Az avantgárdé apostolai. Újvidék 1971. 238 1., Mezei Ottó: A Bauhaus. 1975. 372 1., Gera György—Székely András: A kubizmus. 1975. 253 1. 2 Az avantgárdé összegező bemutatásának első magyar kezdeményezése Hevesy Iván nevéhez fűződik. L. : Az impresszionizmus művészete. Gyoma 1922. 103 1., A posztimpresszionizm-is művészete. Gyoma 1922. 99 1., A futurizmus, expresszionizmus és kubizmus művészete. Gyoma 1922. 115 1., A művészet agóniája és reinkarnációja. Bp. 1922. 32 1. E felsorolásba kívánkozik Rabinovszky Marius