Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Művészeti és irodalmi iskolák

burzsoá korszak ideológus-művészeit a Kelet és az anarchizmus filozófiájához. Konfuciusz. Buddha és Stirner — íme az új csillagok, amelyek utat mutattak abban a kérdésben, hogyan ..győzheti le az ember a világot". A Kelet filozófiája a végállomása annak a törekvésnek, amely mindenáron meg akarta menteni az egyén kispolgári formáját a kapitalizmus ..lélektelen". ..materialista" rendszerétől; Stirner viszont a kispolgári individualizmus lényegének ..modern és objektívtudományos" megfogalmazását találta. A keleti filozófia egyszerűen és kereken kimondja, hogy az embernek, ha le akarja győzni a világot, nem a világból, hanem önmagából kell kiindulnia. Stirner ugyanezt mondja, de álláspontját filozófiailag is motiválja, filozófiai rendszerré növeszti. A tulajdon —• hatalom a dolog fölött, vélekedik Stirner. de a dolog mint olyan ..nem lehet a tulajdonom, mivel tőlem függetlenül létezik; az én tulajdonom csak az én hatalmam a dolog fölött". Ez pedig azt jelenti: minden, ami létezik, az én tulajdonom, ha megszerzem a hatalmat. Végül is, az embernek, hogy legyőzhesse a világot, önmagából kell kiindulnia. Ami nem sikerült az impresszionistáknak és a szimbolistáknak, sikerült Stirnernek. Győzedelmeskedik a szabad, határ nélküli, kozmikus egyén, aki számára csak egy törvény létezik: az egyén hatalmának benső, misztikus törvénye. Nézzük meg mármost, hogyan fejeződik ki ez a filozófia „az élet győzteseinél", az expresszionistáknál. A Mindenség abszolút egység, mondják, amelynek közös formája az „élet". Az ember az élet érzékelésének és megismerésének öntudatos komplexuma. Része az életnek, benne áll a kozmoszban, a világ jelenségeit ezért nem felülről, nem kívülről látja (mint a naturalisták, az impresszionisták stb.), hanem belülről, azaz önmagából. A múlt művészei szerintük, beérték azzal, hogy kívülről nézték az életet; alávetették magukat az életnek, mivel elismerték a dolgok objektív létezését. így alakult ki a művészetben a dualizmus. De az „igazi" művésznek (vagyis az expresszionistának) tudnia kell, hogy az élet (vagy a világ, a kozmosz stb.) létezése csak érzékelés útján alakul ki, és hogy az embernek ily módon misztikus hatalma van a világ fölött. Az igazi művész ezért nem rendeli alá magát a dolognak, nem kopírozza a jelenségeket, hanem kivetíti őket magából. Nem passzív szemlélője a világnak, nem sokszorosítja, nem reprodukálja a jelenségeket, hanem előállítja, teremti őket. Ez az expresszionizmus filozófiai alapja.