Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Botka Ferenc: Előszó

ban kerültek szembe egymással. Ezen a fokon bizonyos irányzatok már kiléptek a szorosan vett művészet közegéből: politikai töltést vettek fel, közvetlenül is bekapcsolódtak a forradalmak előkészítésébe; egyes tagjaik, mint például a német és a magyar aktivizmus legbaloldalibb képviselői eljutottak a munkásmozgalomig s a szocializmusig. A mai Európa művészeté-nek további nóvuma volt, hogy egyes iskolák, mint például a futurizmus és a szimultaneizmus értelmezésében, nem szorítkozott kizárólag az osztálymeghatározottságok kimutatására, hanem az ideológiák elemzésébe bevonta a társadalom, a gazdaság „infrastrukturális" vonatkozásait is: a gőz- és elektromos gépek elterjedését, a gazdasági és mindennapi é\et ritmusának felgyorsulását, az információáradat felduzzadását és soha nem látott sebességét stb., stb. Közgazdaságilag szólva: vizsgálódásaiban a szerző nemcsak a társadalmi viszonyok, hanem a termelési mód egésze felől is tájékozódott, különös figyelemmel kísérve a termelési eszközök s az általuk kiváltott új életfeltételek változásait. Mind olyan szempont, amelyek a szociológiai iskola korábbi gyakorlatában még csak fel sem merültek. Tegyük azonban hozzá: részletes kifejtésükkel adósunk maradt a szerző; csak utalásokban, s könyve táblázataiban vannak jelen, amelyek azonban a maguk sematikus formájában csupán az összefüggések mechanikus vázát képesek érzékeltetni. A művészi és ideológiai közeg szerepe Külön érdeme Mácza kismonográfiájának, hogy a művészi jelenségek magyarázatában — a társadalmi és materiális indítékokon túlmenően — nagy figyelmet szentelt a művekkel közvetlenebbül összefüggő, s nemegyszer inspiráló szerepet is betöltő filozófiai vonatkozásoknak. Az expresszionista „önkifejezés" hátterében például felmutatja Max Stirner filozófiájának körvonalait, vagy éppen Buddha, illetve Konfucius tanításainak hatását. Rendkívül meggyőző például a kubista kísérletek és a mögöttük álló objektív idealista elgondolások közti összefüggések kifejtése. A világ állítólagos „lényegét" visszaadó matematikai és geometriai formák és formulák hajhászása, Mácza véleménye szerint, szükségszerűen vezetett a világ, de egyúttal az irányzat „eltűnéséhez", felbomlásához. A kubizmus című fejezet azonban a szerző módszerének egy másik vonatkozását, nevezetesen a művészi specifikum bemutatását is jól