Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)
Botka Ferenc: Előszó
hogy nincs itt az ideje nézeteltéréseink kifejtésének, nem akartam tekintélyét aláásni." 23 E rejtett vitához tartozott már maga a témaválasztás is. A nyugateurópai avantgárdé-mozgalmakról, igaz, többször is szó esett a forradalom előtti orosz nyelvű marxista sajtóban. (Különösen A. V. Lunacsarszkij foglalkozott rendszeresen a francia és a német képzőművészet, illetve színház kezdeményezéseivel. 2 '') 1917 után azonban megritkultak ezek a jelzések. A nyugati avantgárdé témája legfeljebb a képzőművészeti szaksajtóban, a Lef-ben s az orosz konstruktivisták írásaiban követhető nyomon. A szociológiai iskola vezetői viszont erős ellenérzéssel fogadták az új művészetet, s nem egyszer hangzott el a kézlegyintő — s állítólag Plehanovtól származó —, szójátékba sűrített „jellemzés": „Kubizm — csepuha v kube." (Magyarul a szójátékot talán úgy lehetne visszaadni, ha a kubizmust köbművészetnek fordítjuk: „köbművészet — zöldség a köbön" ...) De a témaválasztáson túlmenően „eretnek" módon járt el Mácza a művészi jelenségek társadalmi interpretálásában is, amikor a direkt gazdasági összefüggések előtérbe állítása (a szociológiai iskola látványos fogása volt!) s egyáltalán: a szokványos mechanikus megközelítés helyett az al- és felépítmény bonyolult kölcsönhatásainak a szövevényéből igyekezett magyarázatot és értelmezést találni az avantgárdé iskoláinak, irányzatainak kívülről színesen és szinte áttekinthetetlenül kavargó áradatára. Társadalmi meghatározottságok A modern művészeti mozgalmak létrejöttét ugyanis Mácza a hajdan egységes polgári osztály felbomlására, a klasszikus polgári életforma eltűnésére, az egykori polgári eszmények devalválódására és anakronizálódására vezeti vissza. Szorosan vett közgazdasági elemzések és Lenin imperializmus-fogalmának használata nélkül, a jelenségek köznapi értelmezésén keresztül jut el annak a megállapításáig, hogy a századfordulóra visszavonhatatlan átrétegződés ment végbe a polgári osztályon belül. Az egyre előnytelenebb gazdasági helyzetbe kerülő kispolgárság életformája, eszményei mind 73 Az előadás a Kommunista Akadémia irodalmi és művészeti osztályának 1931. febr. 4-én tartott ülésszakán hangzott el. A vitaindítót Mácza János tartotta: A filozófiai vita eredményei és a művészettudomány helyzete címmel. A menseviknek és mechanikusnak mondott ún. deborini iskola bírálata azonban a vita során fokozatosan átalakult Mácza nézeteinek a kritikájává. — 3a JICHMHCKOC NCicyccTB03HaHMe. PCA K>. HHCJIV Moc«a—Jlemrarpaji 1932. 12. 1. M A. V. Lunacsarszkij -.^Válogatott esztétikai munkák. Szerk. : S. Nyírő József. Bp. 1968.
