Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Földes Éva: Haladó pedagógiai törekvések a Korunkban

nagyobb visszhangot Ognyev: 'Kosztya Rjabcev tanuló naplója' című regénye keltette Balázs Béla fordításában az 1929-es évfolyamban." (Mint Köte Sándor az 1968-as magyar kiadás utószavában írja:

3 a regény kedvező fogadtatása mutatja, hogy hamarosan könyvalakban is megjelenik az Európa Könyvkiadó Vállalatnál. A cenzúra kijátszására azonban az egész cselekményt amerikai környezetbe helyezték, a szerző és a mű címét pedig a következőképpen változtatták meg: N. Ogne: Miszter Dalton és én. Egy amerikai diák naplója.) Két esztendővel később, 1931-ben azután szakavatott szovjet szerzőtől komoly és tudományos ismertetés jelenik meg, a Korunk-ban — többek között — a Kosztya naplójában szereplő pedagógiai módszerekről (a projektmetódusról és a Dalton-rendszerről) is: A. Pinkevics A mai orosz pedagógia alapelvei című írása. Úttörő jelentőségű volt ez az írás még akkor is, ha azután a gyakorlat — mint ez már Kosztya naplójából is érezhető volt — hamarosan bebizonyította ezeknek a módszereknek bizonyos gyengéit, hibáit. Bár — mint ez mindebből világosan kiderül — a Korunk teret ad minden haladó vagy a haladás irányába mutató nézetnek a pedagógia területén is, kapcsolata ilyen elveket valló magyarországi pedagógiai írókkal, haladó közoktatáspolitikai gondolkodókkal nem mindig egyenletes és nem mindig folyamatos. E kapcsolat legállandóbb fenntartója — a már elöljáróban idézett eredetileg görög-latin szakos tanár — a polgári radikális Kemény Gábor, a polgári demokratikus forradalom győzelme után AranyosTorda megye főispánja, később tanár, majd 1923-ban történt nyugdíjazása után irodalmi, később egyre inkább pedagógiai, közoktatáspolitikai kérdésekkel foglalkozó, széles látókörű tudós-író. Kemény Gábor megindulásától kezdve felveszi ugyan a kapcsolatot a Korunkkal, de az első esztendőkben főleg irodalmi tárgyú recenziókkal, tanulmányokkal jelentkezik, amelyek között csak néha-néha kap helyet egy-egy pedagógiai tárgyú írás, például az új iskoláról, a bottal és bot nélkül gyakorolt pedagógiáról stb., majd 1931-ben egy tanulmány A pedagógus Nagy László-ró\. 1933-ban pedig két jelentős szociológiai jellegű tanulmánya jelenik meg a kolozsvári folyóiratban: A magyar középosztály természetrajza, majd pedig: A mai magyar középosztály ideológusai. A pedagógiai gondolkodó Kemény Gábor azonban ekkor még sokkal inkább Csehszlovákia magyar pedagógusainak a baloldali Sarló-mozgalomhoz tartozó köre felé orientálódik. Az 1928-ban meginduló Sarló-mozgalom ugyanis már 1929-ben 3 Dr. Köte Sándor: Kosztya Rjabcev és napjaink pedagógiája. In: Nylkolaj Ognyev: Kosztya Rjabcev naplója. Bp. 1968. 310. 1.