Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Földes Éva: Haladó pedagógiai törekvések a Korunkban

a Közoktatásügyi Népbiztosságon dolgozik a színházügyek megbízottjaként, eközben azonban arról ír cikket, hogy milyen fontos szerepet játszik a mese a gyermek életében, a Népbiztosságon pedig külön Meseosztályt szervez, amelyet a már neves költőnő, Lesznai Anna vezet. (,,ö azt mondta — írja visszaemlékezéseiben Lesznai Anna —, a mese az emberiség köztulajdona, és a meséket nem kell költeni, hanem az ember kinyújtja a kezét, és kifogja őket a levegőből.")

2 Miközben Balázs Béla „valóságos motorja a kulturális megújulásnak", egyik kezdeményezője azoknak a mesedélutánoknak is, amelyeket a Tanácsköztársaság idején előbb Budapesten, majd országszerte a Gyermekbarátok Egyesülete, a Nagy László vezette Gyermektanulmányi Társaság bevonásával mindenfelé szervez, hogy mesét hallgathasson minden gyermek — elsősorban az olyanok, akiknek eddig soha senki nem mesélt. A mesék kiválogatásában közreműködött Balázs Béla is, maga is számos mese írója. Kosztya Rjabcev naplója azonban, amelyet 1929-ben az ekkor berlini emigrációban élő Balázs Béla előszavával és fordításában a Korunk közread, már nem mese: Kosztya Rjabcev naplója az Októberi Forradalom után felnövekvő első iskolás nemzedék valóságos problémáit — a velük kapcsolatos gondokat — mutatja be, azokat a fiatalokat, akiket már nem lehet a régi módon tanítani, nevelni. Az új nevelésnek azonban még csak a körvonalai látszanak s az újító kísérletek nem is mindig szerencsések. Kosztya kamaszszemén, kamaszírásán keresztül érzékeljük a nevelés és oktatás számos olyan problémáját, amelyek közül nem egyen ma se ártana elgondolkoznunk. A 15—16 éves Kosztya Rjabcev élő, eleven hús-vér gyermek, aki sajátos diákzsargonban, de mindig őszintén veti papírra iskolára, tanárokra, barátokra, ifjúsági mozgalomra vonatkozó véleményét. Friss szemmel, figyelmesen nézi az új élet jelenségeit, hajlamosán az életkorából következő szélsőségekre, de ezekkel együtt is jószándékú tiszta gyermekember, aki ha nem is mindig találja meg ennek helyes útját módját, a forradalom teremtette új világot szeretné — a maga módján — szolgálni. S ha leteszszük a könyvet, az az érzésünk: hogy az iskolába bevezetett Daltonterv buktatói, egyes tanárok közönye, számos diáktársa és ezek környezetének értetlensége, a saját nem egyszer jószándékból fakadó, de ellenkezőjére forduló csínytevései ellenére, Kosztyában már csírázik az új ember. Éppen ezért ez a kis könyvecske — mindezzel együtt — jobban, őszintébben érzékelteti az első idők nehézségeit, pedagógiai problémáit, nevelési gondjait mint számos mélyenszántó elméleti írás. 2 i. m. 116. 1. A Budapesten 1965. június 23-án Lesznai Annával, Sinkó Ervin és Vezér Erzsébet részvételével folytatott beszélgetésből közli K. Nagy Magda.