Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Kemény G. Gábor: Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordításirodalmában

lalkozott, mindent bevont érdeklődési körébe, amely a korabeli társadalom mozgásának, fejlődésének szempontjából számottevő. Nyomon követte a lényeges politikai tendenciákat és a háttérben a döntő faktort : a világgazdaság alakulását, a Szovjetunió épülését a nyugati világ helyzetét a gyarmati népek harcait, a kelet-európai népek speciális problémáit."

2 Hozzászólásom tárgyát az utóbbi problémakörhöz kapcsolva igyekszem — hangsúlyozom, néhány motívum, adat és összefüggés mértékéig — szólni a folyóiratnak ezen a téren betöltött hivatásáról. Talán azzal kezdeném, hogy egy évtizeddel ezelőtt, azon az emlékezetes ,,negyvenedik"-en, alkalmam volt néhány idevágó, tehát a Korunk nemzetiségpolitikai és kelet-európai összehasonlító funkciója körébe tartozó kérdést átbeszélnem a kérdés szakértőivel. A szerkesztőkkel: Gáli Ernővel és Balogh Edgárral, és a „korunkológus" (így hívta akkor mindenki Kolozsvárt) sajtótörténésszel, Tóth Sándorral, a régi Korunk és Gaál Gábor szerkesztői időszaka későbbi feldolgozójával. Ezekben a tíz év előtti beszélgetésekben felmerült a folyóirat elvieszmei változásainak Balogh Edgár emlékezetes, négyrészes cikksorozatából

3 ismert fejlődéstörténete. A szemle akkori „romániaiságának" problémája, amire a Korunk történésze — 1973. évi műhelynyilatkozatában'' — végülis megnyugtató megoldást talált. Nem kevés szó esett köztünk a régi Korunk nemzetiségi és kelet-európai nézeteiről. Kezdettől megállapítva, hogy a folyóirat nemzetközi, antifasiszta és szocialista hivatásában eleve benne foglaltatik a népek közötti barátság eszméje. A szomszédos népekkel, államokkal való szövetkezés gondolata. A teljes nemzeti, nemzetiségi egyenjogúság, a korszerű kisebbségvédelem"' igénye. S ez a kérdés, a folyóirat nemzetiségi és kelet-európai problematikája, és — gondolom — a jelen szerény előadás lényege. 2 1929—1940. Korunk. In: A magyar irodalom története. 6. k. Bp. 1966. 965. 1. 3 A Korunk fordulata 1929-ben — A Korunk eszmei kiforrása 1930—1933-ban — A népfronti Korunk (1936—1937) — A Korunk szintézise 1938—1940-ben. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (Kolozsvár); 1964. 2. sz. 141—156. 1.; 1968. 2. sz. 233—245. 1.; 1970. 2. sz. 289—302. 1. ; 1973. 1. sz. 53—68. 1. 4 A ,,románialság"-ról, a folyóirat úgynevezett „romániaiságának" kérdéséről Tóth Sándor a Koruníc-nak adott interjúban nyilatkozik. (Tóth Sándor, a Gaálmonográfia szerzője a korunk kérdéseire válaszol. Klny. a Korunk Evkönyv-éböl. Kolozsvár, 1973. 50—51. 1.) — Az interjúban a Korunk sajtótörténésze elmondja, hogy a kérdés korántsem vonatkoztatható abban a mértékben a régi Korunk-ra, mint a mai folyóiratra. Hiszen még Gaál Gábornál is „egymástól eltérő értelemben" fordul elő a kifejezés az 1937. évfolyam 217. lapján és egy közel egykorú levelében. (L.: Tóth Sándor: G. G. 203. 1.) — összegezve az elmondottakat, Tóth Sándor a következő megállapításra jut: „Elterjedt nézet, hogy mai romániaiság-koncepciónk új, szocialista tartalommal feltöltött kiteljesedése annak, ami csíraállapotban már Gaál Gábornál is megvolt." Ami tehát leszűkítést, lényeges módosítást jelent a korábbi feltevésekhez viszonyítva. 5 v. ö. : b. e.: Erdély nemzetiségi kérdései — 1940. (Jakabffy Elemér nemzetiségtörténeti és kisebbségvédelmi iratgyűjteményéről.)