Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Vadas József: A kor képzőművészete a Korunkban

Vadas József A KOR KÉPZŐMŰVÉSZETE A KORUNKBAN A Korunk — fejléce tanúsága szerint — világnézeti és irodalmi szemle volt. Konkrétumokra fordítva: nem közölt rajzokat vagy más illusztrációkat. (Sokáig verset és szépprózát sem.) Címlapja mindvégig tárgyilagosan egyszerű; kivétel csupán az 1929 februárjától áprilisig megjelenő négy szám, amelynek fedelét Kassák konstruktivista grafikái díszítik. A kis számú képzőművészeti közleményben is világnézeti állásfoglalást hirdetett (az olvasónak) és követelt (a szerzőktől). Ennek ellenére — pontosabban: nem kis részben éppen ezért — a Korunk nyomon követte a magyar művészetben mindazt, ami akkor jelentősnek számított és ami azóta maradandónak bizonyult. A BALOLDALI AVANTGARDE-TÓL A SZOCIALISTA REALIZMUSIG Gaál Gáborról írott monográfiájában Tóth Sándor pontosan felvázolta, hogyan lett a Korunk szerkesztője és a kor egyik legjelentősebb magyar kritikusa a szocialista művészet tudatos szószólója. Nem fordult el az avantgarde-tól, kivált annak baloldali áramlataitól, hanem arra törekedett, hogy a szocialista kultúra magába építse a modern polgári művészet minden valamirevaló eredményét és felfedezését. Ezért „még a polgári avantgárdé valóban dekadenciába hajló irányzatainak műhelyeredményeit is méltányolta, s miközben élesen bírálta eszmeiségüket, e pozitívumokat a szocialista művészet jogos örökségének tudta, és szorgalmazta, hogy a szocialista művészek és írók birtokba vegyék, asszimilálják és továbbfejlesszék ezeket a vívmányokat."

1 1 Tóth Sándor: G. G. 136. 1.