Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Sándor László: A Korunk Csehszlovákiában

Taraszov-Rogyionov, Fjodor Gladkov, Iszaak Babel, Alekszandr Nyeverov és mások műveire. E két irodalom magyar fogadtatásának és hatásának kérdését nem lehet Fábry Zoltán Korunk-ban megjelent tanulmányai, kritikái figyelmen kívül hagyásával vizsgálni. És a sarlósok? Fábry Zoltán állapította meg egyik emlékező írásában: ,,A Sarlósokat a Korunk segítette a helyes útra és így nem véletlen, hogy e fiatalok" — Dobossy László, Jócsik Lajos, Horváth Ferenc, Peéry Rezső, Szalatnai Rezső, Lőrincz Gyula, Szabó Imre — „időálló szociográfiai és szociológiai jelentkezései itt és innen figyeltették fel az egész magyar szelleméletet. . . Morvay Gyula prózáját erdélyi betűszedők továbbították. A Korunk legfőbb érdeme a munkás- és parasztírók felfedezése és felmutatása volt. Szlovákia e téren jelentős hányaddal szerepelt. Sellyei József, Dömötör Teréz, Háber Zoltán: ki nem hatódik meg az emlékezéstől?"

3 A Korunfc-nak valóban hallatlanul nagy tudatosító, nevelő szerepe volt a csehszlovákiai olvasók, kivált a diákság és fiatal értelmiség körében. Segített meglátni a társadalmi ellentéteket és ennek folyományaként a helyes következtetéseket levonni. A fasizálódó Kelet-Közép-Európában helyes politikai szemléletre nevelt és a következetes haladás mellett való kiállásra sarkallt, mindenkit. Számos dokumentum tanúsítja, hogy a Korunk csehszlovákiai szerkesztősége és kiadóhivatala közreműködésével jött létre a kapcsolat a harmincas évek második felében Gaál Gábor és a Szovjetunióban élő emigráns magyar írók között. Ezt a kapcsolatot Gaál rendkívül fontosnak tartotta, állandóan szorgalmazta és láthatóan örült neki. ö maga, mint ismeretes, közvetlenül nem léphetett érintkezésbe a Moszkvában, Leningrádban élő magyar írókkal a romániai sziguranca miatt. Ezt a feladatot kénytelen volt áthárítani csehszlovákiai partnerére. így kapcsolódott be a Korunk munkatársi gárdájába Balázs Béla, Lukács György, Háy Gyula, Matheika János, Sinkó Ervin, Gergely Sándor és Barta Sándor. Ez a kapcsolat egészen a bécsi döntésig, 1938 végéig fennállott. Az emigráns magyar írók írásai — tanulmányok, könyvkritikák s főként szépprózai művek — tematikailag színesítették, érdekessé tették a Konmk-at. A közölt írások közül különösen Lukács Györgynek a realizmussal foglalkozó tanulmányai, Háy Gyula A vagyon című drámája — amely később Tiszazug címmel jelent meg —, Balázs Béla A kedvenc című Mozart-filmszcenáriuma, valamint Sinkó Ervin és Barta Sándor elbeszélései váltottak ki nagy érdeklődést. Ez hasznos szolgálata volt a Korunk-nák. Az írók és olvasók egyaránt sokra becsülték. Annál is inkább, mert a Sarló és Kalapács, 3 Fábry Zoltán: Egy kolozsvári fejfára. Hidak és árkok. Bratislava, 1957. 113. 1.