Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben

rát húzott, „táj- és népidegen" kozmopolitizmusként jellemezve a dienesi, a „táj- és népvállalás konkrét hazafisága"-ként jellemezve a Gaál-féle szerkesztői magatartást.

0 Hogy a Korunk első folyamai nem világosan jelölték ki a baloldali értelmiség helyét „a szociális térben", a „konkrét időben", ez vitathatatlan. De e bonyolult, sok ellentétes hatás eredőjeként kialakult állapotot s a kibontakozást csak megtévesztő leegyszerűsítések árán magyarázhatjuk a két szerkesztő eltérő szerkesztői attitűdjével, „valóság-közelségével", illetve „valóság-idegenségével". Mindenekelőtt: Gaál Gábor, aki kétségbevonhatatlanul az elmúlt fél évszázad egyik legerőteljesebb, legkövetkezetesebb marxista gondolkodójává érett a Korunk szerkesztőjeként, a húszas évek második felében még maga is a „megbolydult idő" foglya: még nem küzdötte le azt a világnézeti krízist, amelynek mélypontja a bécsi emigráció éveire esik. Tóth Sándor gazdagon dokumentált monográfiája jóvoltából ismerjük kálváriájának stcáióit, s jóllehet e munka ismeretében a világnézeti válság tényét senki sem tagadja, egyes vélekedések szerint Gaál Gábor Kolozsvárra kerülvén már leküzdötte a „metafizika kísérteteit", s a Kolozsvárott élő baloldali értelmiségiek különböző csoportosulásaiban az eszmei megújulás kezdeményezőjeként lépett fel. Gaál Gábor valóságvállalásáról című tanulmányában írja Balogh Edgár: „Ismerem az ellenvetéseket: hogy hiszen Gaál sem volt mentes a német idealista filozófia beütéseitől, neki is voltak liberális polgári kapcsolatai (Hatvány Lajossal jött Romániába), s balra tolódása hasonló Dienes pályamenetéhez. Ez mind igaz, de nem cáfolja a tényt, hogy Gaál már kolozsvári letelepedésének legelején szembehelyezkedik a Korunk istenkeresőivel, amikor Benamy Sándorral közösen kiadott Erről van szó című röpiratában leszögezi, hogy 'semmi közünk ... az új metafizikához'. És a talajtalan szellemjárásnak üzen hadat Gaál Gábor a Dienes lapjába írt első tanulmányában is, amikor egy Spinoza-elemzés ürügyén szembefordul minden miszticizmussal, s elvként szegezi le: 'Élni ugyanis a valóság vállalását is jelenti, sőt a valóságban munkáló aktív tevékenységet'.. ."

7 1926—1929 között Gaál Gábor számos cikket jelentetett meg az erdélyi újságokban: az Űj Kelet-ben, az Ellenzék-ben, a Keleti Űjság-ban. Tanulmányt viszonylag keveset közölt; filozófiai nézetei leginkább a Benamy Sándorral 1928-ban közösen publikált — Balogh Edgár által is említett — Erről van szó! című röplapban összegeződnek. Az újságíró Gaál Gábor méltatására nem vállalkozhatunk. De 6 Balogh Edgár: 1. h. 503. 1. 7 Balogh Edgár: i. h. 503. 1.