Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben

tikai meggondolások magyarázzák. A taktikai elem jelenlétét, amelyre Haraszti Sándor közlése szerint a húszak évek végén Dienes maga is hivatkozott, természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Egyrészt bizonyosan motiválta Dienes magatartását az a körülmény, hogy a királyi román rendőrség csak Horthy ellenes polgári orgánumot engedélyez. A levelezésekből kitetszik továbbá, hogy számolt azzal: a folyóirat olvasóközönsége „sokarcú" orgánumot igényelt. Gaál Gábor írja 1929. szeptember 13-án Fábry Zoltánnak, aki türelmetlenül ismétli: a Korunk-nák érezhetően baloldali orgánummá kell válnia. — „Mi azok is akarunk lenni. Ebben a szándékunkban azonban nem visszatart, de befolyásol az a körülmény, hogy olvasóink kilencven százaléka polgár, s ha ezt nem is vesszük oly túlságosan tekintetbe, itt nekem Romániában tekintetbe kell venni egy olyan hatósági ellenőrzést, amelyről önnek, azt hiszem, fogalma sincs. Ha tehát mi valamit temperálunk vagy kerülünk, az nem a mi magunk vagy olvasóink ízlése miatt történik, hanem történik elsősorban arra az atmoszférára tekintettel, amelyben itt élünk." Továbbá azt a körülményt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a lap szerkesztői emigránsok voltak, hogy csak ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkeztek. S Erdélyben tartózkodásuk előfeltételeként szabták meg: „nem avatkozhatnak bele a politikai életbe". Dienes László baloldali elkötelezettségét minden lapszám demonstrálja. Az sem kétséges, hogy jóllehet számos elméleti kérdésben elbizonytalanodott, az új gazdasági politikával, az éhínséggel kapcsolatos riasztó hírek sem kezdték ki Október iránti érzelmi hűségét. Már a legelső számok egyikében bemutatja Lunacsarszkijt, közű Gró Lajos, Agárdi Ferenc tanulmányait a szovjet filmről, iskolareformról s a szovjet élettel kapcsolatos híradás folyamatos a további évfolyamokban is. Fontos dokumentum e szempontból Gaál Gábor Hatvány Lajosnak adresszált 1929. április 19-i keltezésű levele: „ön, Uram, azt írja, hogy a lap 'kissé nagyon is kacérkodik az orosz eszmékkel'. Ez, bevallom, igaz. A lapban tényleg sűrűn szerepelnek az oroszok ... A lapnak ezt a beállítódását Dienes László tűzte ki, s nekem, mint a vállalat alkalmazottjának is ragaszkodnom kell ehhez a célkitűzéséhez, eltekintve attól, hogy mint mai entellektüel, bennem is sok lelki kacér hajlandóság van ezekkel az eszmékkel szemben." E megállapítás megalapozottsága vitathatatlan. Mégis: csak taktikai meggondolások az első évfolyamok ideológiai képlékenységét nem magyarázzák; Dienes az egzisztencialista, neofreudista, husserlianus írásokat nem egyszerűen a lap marxista orientáltságát álcázni ornamentikának szánta, ezek saját útkeresésének, útvesztésének dokumentumai. Világnézeti-filozófiai válságáról félreérthetetlenül tanúskodnak 8. 50-éves a Korunk 113