Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Ma élén - Nádass József: Arképvázlat Kassák Lajosról

mes forma bizonyos egyhangúsága. Ám itt is vannak változatok és ezek a mes­teri alkotások a jelenségek lényegét, művészetének érettségét mutatják. Az ifjú Kassák a külső események felfelé ívelését követte művészetében. De látszólag ez is történt a világban. A meglett költő, meg az idősödő, e világ szörnyű meg­rázkódtatásait mutatja. Soha nem hirdetett optimizmust, költészetének lénye­gével mutatta, és elő akarta segíteni az ember forradalmi átalakulását. A végső, az alkonyati, látszólag „középhangra" épült költészetével (nem emeli fel a hangját, nem trillázik és nem vastagítja basszusra!), a fogékony olvasót most is foglyul ejti. Egy nagy élet ajándékát kapjuk. A költő kötelességének érzi, hogy mindazt, amit egy hosszú, harcos szenvedésekkel teli életben begyűjtött, min­den tapasztalatot, olvasmányt, benyomást, álmot, lélektant, marxizmust átté­telekkel belesűrítsen művészetébe. Van idő, amikor szkeptikus, kétkedő, nem rohamozza meg a csúcsokat, mint egy félszázada, de vajon Ady vagy József Attila nem volt-e a maga nehéz korában, üldözötten, az árnyékok idején ugyancsak pesszimista? „Még Petőfiben is felüti fejét itt-ott, 48 előtt ez a ha­gyományos magyar költői pesszimizmus..." (Révai József: Irodalmi tanulmá­nyok. 238. oldal.) Aki elfogulatlanul veszi kezébe Kassák műveit — a versei­ről és prózájáról beszélek, nem érzem magam hivatottnak, hogy képzőművé­szeti munkáit értékeljem —, annak meg kell állapítania: költőnk már nem ro­hamoz meg csúcsokat, mert már felért oda, a legmagasabbra. És az olykor elé­gikus hangú, csendes, meghitt beszélgetésekben, az őszi sétákban a költő válto­zott hangon, de fenntartja folytonosságát a munkás életnek, gyakran fel is idé­zi, elénk varázsolja egykori képeit. Tompítottabbak a színek, az ifjú ábrándok nem teljesedtek be ragyogva, ám a költő otthonos a valóság közegében ugyan­úgy, mint az áloméban. Ahogy egymás után következnek a sorok, lépésről lé­pésre, körbevisz bennünket végtelen birodalmában. Kassák költészete, életműve a magasodásért küzdő embert fejezi ki. E nagy egyéniséget, a sokoldalú, élete utolsó pillanatáig harcoló makacs alkotót műveinek egyedüli volta, forradalmi újsága, költészetünk legelső vonalába ál­lítja. Az utána következő nemzedékek jobban sáfárkodjanak e kinccsel, mint kortársai.

Next

/
Thumbnails
Contents