Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az újjáépítés vezérkarában - Keresztury Dezső: A legendák halhatatlanja

Keresztury Dezső: A LEGENDÁK HALHATATLANJA Kassákot először bécsi emigrációja idején láttam asztaltársaságában trónolni. Később személyesen is megismertem. Szorosabb barátságban ugyan nem voltunk, de nagyra becsültem. Annyira, hogy munkáiról mindig tisztelettel írtam, szerkesztőként közöltem őket s fordíttattam is, amit tudtam. Azután a kultuszminisztériumban fontos munkakörben alkalmaztam; azt hiszem, ez volt első és utolsó „hivatala", amelyet egyébként példás buzgalommal és szép eredménnyel látott el. Becsültem mint sajátos, szinte egyedülálló nagy tehetséget, aki érzésem szerint költőként alkotta legjelentősebb műveit; prózaíróként az Egy ember élete első részében érte el legmagasabb szintjét; engem regényeinek is költői, látomásidéző részei ragadtak magukkal. Festőként másodlagosnak, csak nálunk érdekes dilettánsnak tartom, akit megrontott az igazán tehetséges önművelő „úttörők" végzete: a hit, hogy amit tesznek, mindig a legjobban van téve. Sok ellenséget a tévedhetetlenségnek ezzel az öntudatával szerzett magának. Problémái, manifesztumai, amelyek akkor, amikor megfogalmazta őket, a korabeli Magyarországon igen érdekesek voltak; amikor azonban az ő parancsnoki, kinyilatkoztató modorában, személyesen, beszélgetve is keményen mondta s százezerszer konokul megismételte őket — unalmasak, lassankint már-már tűrhetetlenek lettek. Nem társalgott: kinyilatkoztatott; s ezt csak kevesen bírják hosszú ideig közelről. Egyébként, ha ellenállásba ütközött, hamar megsértődött, s otthagyta az értelmetlenül figyelő vagy tiszteletlenül összevihogó társaságot. Ezért is, meg hajthatatlan konokságáért — amely sokak szemében-érzésében korlátoltságnak, de legalábbis meggyőzhetetlen önfejűségnek hatott — fordultak ellene hívei közül is a legtöbben. Én különben, mivel mindig tiszteltem, sokszor szerettem, s mivel soha nem vitáztam vele élesen, elviselhető voltam számára. Ellentétes, ellentmondó megítélése? Elhallgattatásai? A hozzá hasonló kihívó, vitát kavaró s ellentmondást nem tűrő személyiségek sorsa mindig s