Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Munka szerkesztője - Kepes Imre: Emlékeim a Munka-körről

Ennek kapcsán szót kell ejteni a Munka-kör vezérkaráról. Az én ott-tartózkodásom idején — Kassák és felesége mellett — Nádass József, Nádas Endre, Gró Lajos, Justus Pál, Lengyel Lajos, Heimer Jenő, Szabó Lajos és még egy páran Kassákék lakásán szoktak összejönni s megbeszéléseket tartani. Én is részt vettem néhányszor ezeken. A politikai ellentétek felszínre kerülése után sűrűbbek lettek e találkozások. Az egyik ilyen összejövetelen kifejtettem saját véleményemet, megmondtam, hogy nem értek egyet sem Justusékkal, sem Kassák vonalával. Akkor az illegális mozgalom akciós programját vallottam, s hiányoltam a Munka-körben az aktív politikai cselekvést és a kockázatvállalást. A jelenlévők nekem támadtak. Kassák óvott az illegális mozgalomtól, mert az — úgymond — tele van provokátorokkal, s megjósolta, hogy rövid Időn belül le fogok bukni (amiben igaza is lett). Szerinte szükségtelen ilyen áldozatok vállalása, mert a napi feladat most előkészíteni a magyar munkásosztályt a későbbi forradalmi feladatokra a marxizmus elsajátíttatásával. Ez volt tulajdonképpen Kassák hivatalos álláspontja. Nem engedtem magam meggyőzni, s bejelentettem — magam, valamint Rácz Pista és Deutsch Kati nevében —, hogy kilépünk a Munka-körből. Az utóbbiak azonban nem követtek, így magam hagytam el a tanácskozást — és a kört. Mindez 1930-ban történt, s én Kassákkal azóta nem beszéltem; ez lett utolsó találkozásunk.