Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Munka szerkesztője - Major Máté: Kasi vonzása

könyvét megvettem. Ugyanekkor azonban a 100 % és a Munka között folyó ismert „vitá"-ban az előbbinek oldalán álltam. Bár — s ezt nem utólagos szépítésként mondom — a vita hangját és módját, az adott körülmények között elhibázottnak és méltatlannak tartottam. Ez időben már tagja voltam a Congrès Internationaux d'Architecture Moderne magyar szekciójának — pontosabban a magyar Comité Internationaux pour la Révolution des Problèmes d'Architecture Contemporaine csoportjának —, s így akadt lehetőségem, hogy Kassákkal személyesen is megismerkedjem. A „cirpacosok"-nak két vezetője volt, a CIAM két magyar delegátusa, a Bauhausból 1924-ben hazajött Molnár Farkas és Fischer József, két kitűnő építész, az „új építészet" magyar úttörői és győzelmének megalapozói. Molnár, amíg (1930-ban) a lap meg nem szűnt, a 100 % köréhez tartozott (ő rajzolta a címlapját is), Fischer pedig a Munka-körhöz, Kassákhoz, s ezt a hovatartozását — Molnárral ellentétben — lényege szerint végig megőrizte. Ekkor - 1934ben — próbálkozott az itthoni megtelepüléssel Breuer Marcel is, a Bauhaus jelentős alakja, Gropius munkatársa és barátja. (Az egyetlen magyar építész, aki ez ideig világhírű lett, s ezt részben annak köszönheti, hogy megtelepülése a magyar szakmai közélet erősödő fasizálódása következtében nem sikerült.) Ez év nyarán Fischeréknél nagy — vitával egybekötött — összejövetel volt, s ezen a cirpacosok egynéhányán kívül részt vett Breuer (aki akkor még a magyar csoporthoz tartozott) és Kassák is. A vita textusa valami ilyen volt: politizáljon-e a művész - az építész - műveiben, sőt mint állampolgár is^vagy sem? A vita vezetője — úgy emlékszem — maga Breuer volt, aki előzőleg Zürichben tartott figyelemre méltó előadást az „új építészet"-ről („Wo stehen wir heute?" — címen), s ebben a politikát illetően is állást foglalt. Ismert lényege ennek az az állítása, hogy ,,..jaz építészet műszaki és gazdasági tényezői függetlenek hordozóik politikai felfogásától, független ettől... az építészet esztétikai tényezője is, és független... a kidolgozás ereje és a... feladatok megoldása is." politika és építészet találkoznak... a feladatok kijelölésénél és... a megvalósítás lehetőségeinek körülhatárolásánál. Azonban e két érintkezési felületnek a társadalmi rendhez való viszonya távolról sem egyértelmű..." Ott ültünk a budai — Csejtei utcai - Fischer-ház nagy nappali termében, körül a falak mentén, talán huszan-huszonöten is, Breuer a kör közepén, ferdén szemben velem Kassák, s én nagyon izgultam: féltem szólni és nem hagyhattam szó nélkül a dolgot. Végül is eldadogtam akkori, kissé „balos" nézeteimet. Izgalmamra jótékony enyhülést hozott, hogy Kassák — egyetértett velem. Talán ettől kezdve tudott ő is rólam valamit. Szovjet hadifogságból — mint „polgár" kerültem ebbe a különös helyzetbe — 1945 novemberében hoztak haza, s itthon többek közt, az a jóleső meglepetés ért, hogy távollétemben a Magyar Művészeti Tanács tagjává neveztek ki. Ennek a hét „szaktanácsából, egyenként hét tagból álló magas szintű