Kabdebó Lóránt szerk.: Vita a Nyugatról – Az 1972. ápr. 27-i Nyugat-konferencia (Budapest, 1973)
tudományi kirándulásainak. Talán úgy vélték a szerkesztők, ez a Huszadik Század föladata? Egészen Móricz Zsigmond szerkesztőségéig. Móricz /cérdésföltevésünk szempontjából tudatos és tervszerű szerkesztői programot vallott. Beköszöntő cikkében 1930. január 1-én ezt írta: „A Nyugat a mai számtól kezdve minden írói tehetséget szeretettel vár, akár Kolozsváron, akár Kassán, akár Szabadkán, akár Berlinben, akár Párizsban, akár Amerikában — akár Budapesten éli is életét," Ne tévesszen meg bennünket, hogy fölsorolásából kimaradt mondjuk Szeged vagy Debrecen; nem csupán a szomszéd országok magyar irodalmának képviselőit várta ő lapjába, bár hiszen ez is .,vidék'", hanem Magyarország Budapesten kívüli városainak tollforgatóit is. 1931. május 15-én írja naplójába: .,Én csak a falut nézem s látom, s a magyarságot a vidéki életen keresztül.'"' S ennek megfelelően szervez, levelez. Írni és íratni akar a lapban a tanyai iskolákról, népházakról, népkórusokról; arról, hogy mit, hogyan olvas a nép; a tiszazugiak akkor az érdeklődés központjában álló problémájáról: az arzénes gyilkosság mélyén meghúzódó társadalmi kérdésekről; a szikföldekről, a gyümölcstermesztés, a búza gondjairól, lehetőségeiről, az Alföld öntözéséről. 1932. szeptember 6-án leveleket meneszt Kecskemétre Gesztelyi Nagy Lászlóhoz, Nagykőrösre Dezső Kázmérhoz, Debrecenbe Vásáry Istvánhoz: az előbbitől a tanyakérdésről, az utóbbiaktól, a vidéki polgármesterektől, a városfejlesztés időszerű dolgairól kér írást. 5 Gesztelyié meg is jelent, a polgármesterek, úgy látszik nem értek rá megírni. Csűrös Ferenc debreceni kultúrtanácsnoktól az analfabetizmusról kér cikket, majd amikor ez azzal tér ki, hogy a válság éveiben ő most kultúra helyett az ínséggel foglalkozik, akkor szaván fogja: írjon az ínségmunkákról. Sajnos, ez az írás sem született meg. (Az már Móricz ötletességét dicséri, hogy a tanácsnok úr azért jutott eszébe, mert éppen le akarta mondani a Nyugat előfizetését, s Móricz — szerkesztő és kiadó egy személyben — egyszerre mentett meg egy vidéki előfizetőt, és vélt megnyerni egy vidéki munkatársat.) 0 Maga Móricz is írt ezekben az években riportot vidéki útjai nyomán Szegedről meg Miskolcról. Öccse, Móricz Miklós Szombatfalvy György előadásához Nagyrév és az ipar címmel fűzött értékes jegyzetet a tiszazugi problémáról. Németh László 1931-ben Debrecen és a fiatalok címmel írt. Ugyanez időtt, 1931-ben írja Babits is Debrecen és Paris című bíráló cikkét, Hankiss János és Juhász Géza francia nyelvű magyar irodalomtörténetéről, erről a hibái ellenére is úttörő kísér4 Móricz Virág: Móricz Zsigmond szerkesztő úr, 1967. 298. 1. 5 I. m. 424—428. 1. 6 I. m. 425—426. 1.
