Vezér Erzsébet szerk.: Ifjú szívekben élek? Vallomások Adyról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1972)

Boldog I legény | istenek | párja Fehér-1 Bábel | óh drága | Elet Duhaj I kedvek | Eldorá. | dója Élet.f bérem J sírva pa [ naszlom Ha az érzelem hőfoka magas, akkor mindjárt az elején tisztán jelentkezik ez a jellegzetes verszene: Még a I máglyák, j ím ki se j hűltek Idő j előtt J elmúlni J vétek S ha az elején nyugodtan, leírásszerűen indul a vers, mint Kunfajta nagyszemű legény volt a végén itt is megszólal az Ady-verszene : •4- u - - uu Károm | kodott | vagy fütyö j részett. Persze, nemcsak erről az egy versdallamról kellene szólnunk, másfajta dallamaiban is nagy szerepe van az ősi magyar verszenének, vissza egészen az Ómagyar Mária-siralomig. Például: Belém- | belém | ütődnek Lehet, | Élet | se volna Papunk, I ravasz | öreg bölcs Eltes I tálom | ezennel Szegény j szívem | haragját Nem beszélek itt a kuruc versekről, amelyek olyan szabályos dallamegységeket mutatnak, hogy alig-alig van velük kapcsolatban vitatni való. Kicsit sokat időztem Ady verszenéjénél, ám ez nemcsak újdonságának, de hatásának is egyik fontos eleme. Ady verszenéjét legnagyobb kortársai is átvették és utódai közül is sokan.