Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

Az összes mivelés alatt álló nemesi föld Fényes szerint: szántóföld rét (hol a munka csak kaszálás s behordásra kívántatik) .. szőlő 9,832,051 2,570,108 1,062,663 összesen 13,464,822 Ha a fenn előhozott adatok állanak, melyeket a B-P. Hir., miután jobbágyi telkeink számát 250,000-re vevé, tagadni nem fog, e földmennyiségnek mívelésére a földesurak kapnak: a 250,000 telek után, minden telket törvény szerint 54 szekeres napra számítva, szekeres napot 13,500,000 Vegyük a zselléreket, mint előibb tettük, 900,000, s számítsunk évenkinti tartozásukat 15 napra, minthogy e zselléreknek egy része mint házas zsellér 18 nappal, a másik mint hazátlan 12-vel tartozik, találunk gyalog napszámot S csak amennyiben ezen ingyen napszámok a 13,464.822 hold nemesi birtok mívelésére nem elégségesek, annyiban számíthatnak napszámosaink keresetre. Hogy ezen kereset, magyar gazdálkodási rendszerünk mellett, 4,500,000 embernek élelmi forrásául elégséges nem lehet, azt, úgy hisszük, magyarázni felesleges; valamint ki viszonyainkat ismeri, azt sem fogja tagadhatni, mikint úrbéri viszonyaink hiányos gazdálkodási rendszerünkre lényeges befolyást gyakoroltak. — Az úrbéri viszonyok igen sok lényeges gazdasági javításnak áthághatatlan akadályokat gördítenek elébe, s ezekben keresendő legfőbb oka, hogy földesuraink a puszták népesítésétől eddig annyira irtóztak. Az úrbéri viszony, bármi terhes legyen a jobbágyra nézve, a földesurak által nem tartatik eléggé kedvezőnek, főképp nem eléggé biztosnak, hogy azt jelen szabad birtokaikban alkalmazni akarnák. Inkább pusztán látják roppant legelőiket, hogysem felettök, a közterhek s más tartozások alatt idő előtt legörnyedendő népséget telepítsenek meg, a nyomornak új gyarmatokat állítván. Fogjuk össze röviden a mondottakat. Az első s legközönségesebb ok, mi által egyes országokban köznyomor idéztetik elő, az: ha valamely keresetágnál a munkások száma a szükséget felülhaladja. Láttuk, mikint a munkások ezen konkurrenciája nálunk kitűnő mértékben létezik. Láttuk, mikint ezen állapot nagy részben úrbéri viszonyaink által idéztetett elő. Fordítsuk most figyelmünket azon többi okokra, melyeket, az egész világ tapasztalása szerint, a felhozottan kívül, mint a közinségnek fő kútforrásait jelöltük ki. De ezekről jövő számunkban. * * * szinte 13,500,000