Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

rendű bajoknak bármelyike szomorúvá tehetné már magában is adózó osztályaink helyzetét: együttvéve pedig kikerülhetetlen nyomorhoz ve­zetnek. Hogy ezt kiikeriilijük, ismételjük, legfőbb teendő a közös teherviselés elvének elfogadása. S tehát i&mét a közös teherviselésről szólánk. Újra fárasztjuk olvasóinkat e tárggyal, melyet már annyiszor s annyi oldalról kifejténk? Tehetünk-e róla, hogy valahányszor közbajainkTÓl szólunk, gondolataink akaratlanul ezen pontra térnek vissza. A nemesség a közállománynak nem adja meg azt, mi a közállományt illeti; s isten iránt sem teljesíti kötelességeit, ki az emberektől mindenekelőtt azt kívánja, hogy igazságosak legyenek. Tehe­tünk-e egyebet, mint hogy honfitársainkat erre ismét és ismét intjük. — Mig Karthágó állott, a római minden beszédét a kívánattal kezdé, hogy Karthágó eltöröltessék. Sokkal nagyobb a veszély, mely e hazát fenyegeti mindaddig, míg a közös teherviselés elve el nem fogadtatott, mint volt az, mellyel a hatalmas Rómát vetélytársa fenyegeté, s mig meggyőződésünk tetté nem válik, sohasem szűnünk meg ismételni. — * * * A NYOMOR ÉS ÓVSZEREI III. Ha segíteni akarunk a nyomoron, mely e hazának némely vidékein egy tized óta évenkint pár hónapig csaknem normális állapottá vált, mint előbb cikkely Linkben kimondottuk, a legszükségesebb teendő: a közösteher­viselés elvének életbe léptetése. Minden haladásnak első lépése ez, talán az, melyre legtöbb bajjal határozhatjuk magunkat, mert hisz vannak emberek, kiket mindenre könnyebben bírhatunk, mint hogy kötelességöket híven teljesítsék; de e lépés elkerülhetetlen, s míg az megletetett, szabad­elvű szókötéseinlk, melyekkel az emberi nem jogai mellett buzgunk, csak gyalázatunknak dj indokai leendenek, mert bebizonyítják, mikint e leg­szentebb jogok általunk nem öntudatlanul sértettek meg. „Personarum contentio non est eloquentiae viribus, sed gestorum operum viribus pen­denda": e szavak, melyeket Armobius* [sic!] több, mint tizenöt század előtt írt., valók maradnak napjainkban is, s kérlelhetetlenül alkalmaztatni fognak, ha majdan a jövő működésünkről ítélni fog. Közteherviselés tehát mindenekelőtt. Nincs kérdés, melynek tárgyalásá­hoz az igaz reformer más kívánattal foghatna. De bármi nagy legyen a befolyás, melyet a nemesi kiváltság adózóink elszegényedésére gyakorol, * Adversus Nationes. L. II., 11.

Next

/
Thumbnails
Contents