Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

Ritka a vidék s az időszak, melyben egy szekeres napszámnak árát csak 40 krra számíthatnék, de hogy seriki által ne vádoltassunk, hogy a jobbágyok tartozásait túlzással adtuk elő, tegyük fel, hogy egy szekeres napszámnak középára csak 40 kr. A napszámokat pénzzé változtatva az egész telkes jobbágy ezeknek fejében fizet urának 36 Ft Egész tartozása tehát 40 hold után tészen évenkint 73 Ft Mi, ha elvonatkozunk is attól, hogy az összes közadó jobbágyok által fizettetik, s hogy a házi és hadi pénztárba fizetett mennyiség egy egész telkes gazdánál 15 Ft-nál pp. alig számittathatik kevesebbre, ha tekintetbe sem vesszük, hogy földesuraságaink a korcsmáltatási s mészárszéki jog által jobbágyaiktól még igen tetemes indirekt adót szednek*, mely sok ország accisájával felér, kérdjük, vajon 73 Ft pp. évi haszonbér, 40 holdnak használatáért nem elég magas-e oly országban, hol akármennyi föld holdankánt 1 Ft-jával adatik haszonbérbe még most is, s hol sok vidékeken a nemesi birtok 40 Ft-tal pp. holdjaért örök áron vásárolható? Tegye szívére kezét a B-P. Hiradó, s ítéljen e kérdés felett. De csak földmívelőink legszerencsésebb osztályáról, a telkes gazdákról szóltunk. A zsellérnek sorsa még sokkal terhesebb, A házas zsellérnek urától belső telkére 150 • öl adatik, a legelőből 8 zsellért illet egy egész telek járandósága, azaz: középszámítás szerint mindeniket egy-egy hold illeti. Tartozása ezért: füstpénz 1 Ft Munkában 18 gyalog nap, azaz: ha a napszámot csak 10 krra vesszük is fel, mi a valódinál sokkal csekélyebb 3 Ft A házas zsellér 1 hold legelőért és 150 • öl belső telekért fizet 4 Ft S szóljunk-e a hazátlan zsellérekről? E haza lakóinak ezen része a földesuraságoktól semmik nem kap. Sem belső telek, sem legeltetési jog, sem egyákalán semmi alap nem italálható, mely szerint az uradalomnak viszonszolgálattal tartoznék, az egyet talán ikivéve, hogy egy bizonyos faluban lakva a levegőt ott szivja, s a királyi haszonvételeket neveli; s e jogért a hazátlan zsellér évenkint 12 napot dolgozik urának, vagy ha ezt az előbbi kulcs szerint pénzzé vákoztatjuk, 2 Ft-ot fizet; mit ha éppen szorosan szolgaságnak nem nevezhetünk is, legalább meg kell vallanunk, hogy igen nagyon arra emlékeztet. Ez földmívelő osztályaink helyzete hazánkban. Ha a B-P. Hiradó szanálásainkat kétségbe venné, készek vagyunk azok helyességét bővebben is * Azon igen tetemes öszlet, mit a jobbágyok bordézma fejében földesuraiknak fizetnek, itt azon tekintetből hagyatott el, mivel a szőlőmívelés országunkban nem általános.