Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

a jelen viszonyok magasztalására élnek, s hogy sokkal kevésbé nevetséges jobbágyaink sorsát az amerikai rabszolgákéval hasonlítani egybe, mint ha valaki a földesúr és jobbágy iközött létező viszonyokat patriarkálisóknak nevezi, holott ezen állítólagos pátriárkák nagy része, a városban vagy éppen a külföldön élve, jobbágyait nem is ismeri, s az ótestamentum pátriárkáira legfölebb annyiban emlékeztet, mennyiben némelyek talán egyenesen hozzájuk vezethetnék vissza származásukat. — De hagyjunk fel minden egyes szavak feletti vitatkozásokkal. A B-P. Híradónak igazsága van, ha tőlünk azt 'kívánja, hogy a dolgokat túlzás nélkül tekintsük. Teljesítsük e kívánatot, s vizsgáljuk jobbágyaink állapotát részrehajlatlan szemekkel; vannak dolgok, melyeknél minden .kommentár úgyis felesleges. Miután nemességünk adómentességgel bír, az ország közterhei kizárólag a nem kiváltságos néposztályok vállait terhelik. Fényes a hazánkban évenkint direkt adót 1842-ben 8,865,489 Ft 17 fcrra tévé. Miután régi szokás szerint, a házi adó kétségkívül az azóta lefolyt öt év alatt is nevekedett, inkább fogunk közelíteni a valósághoz, ha ezen adót most 1847-ben kerek számmal 9,000,000 vesszük fel. A nem 'kiváltságosak kezében Fényes számítása szerint körülbelül 13,000,000 hold használható föld találtatik.* 13,000,000 hold fizet tehát egyenes adó fejében évenkint 9,000,000 forintot Azaz más szavakkal, a nem kiváltságos birtokosok minden hold föld után évenkint egyre másra 40 kr egyenes adóval járulnak a közállomány terheihez. Ez az első tétel, melyről, jobbágyaink állapotáról szólva, megfeledkeznünk sohasem szabad. Menjünk tovább. Földmívelő osztályaink sorsa, mi úrbéri viszonyaikat illeti, felette különböző. Alkotmányunk, úgy látszik, irtózik az egyenlőség eszméjétől, s nemcsak a különböző osztályok, de ugyanazon egy osztályra nézve az ország különböző vidékeiben egészen különböző elveket állított fel. Maga a holdak nagysága változékony. E földmérték, mely sok helyen csak 1100 • ölet tesz, Szerem s Verőce megyékben 2000 • ölre vétetik, sőt még az egyes megyékben sincs egyformaság, miután például Verőce megye diakovári járásában a hold ismét nem 2000, hanem szántóföldekben csak 1620, rétekben 1296 • ölre számíttatik. Ezen oknál fogva a jobbágyok * Az 1828-i országos összeírás, jobbágyi földekből talált mintegy 5,020,675 hold szántóföldet, 1,219,332 hold rétet, 209,507 hold szőlőt, 48,992 hold szilvást. Magán számításom szerint a magyarországi föld kiterjedése 54,725,009 magyar hold (1200 • öles). Ebből használható 46.255,696: - 16,825,013 hold szántóföld (nemesi 9,832,051); rét 4,498,507 hold (nemesi 2,570,100); legelő 7,733,393 (mintegy fele nemesi); 1,413,680 szőlő (1,062,663 nemesi); 15,218,395 hold erdő: nagyrészint nemesi kezekben. — (Fényes statisztikája. III. köt. 23. 1.)