Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Bevezetés

ugyanis nyilvánvalóvá lesz, hogy a Dózsa-regény még nem a megalkuvás, a meghátrálás regénye, hanem a világnézeti tudatosítás, progresszív poli­tikai eszméltetés nagyszerű fegyverténye. A népi sors ábrázolása e regény­ben nyilván éppúgy hatott a fiatalság, a bontakozó márciusi ifjúság for­málódására, mint A nyomor és óvszerei, amelynek eszmei kisugárzásáról tények tanúskodnak. 1847. október 3-án, a Pesti Hirlap 960. számában olvashatjuk ugyanis Irányi Dánielnek, utóbb a mároiusi ifjak egyik vezéregyéniségének Felföldi nyomor cimű cikkét, ő a megelőző hetekben Sáros, Zemplén és Szepes megyékben térképezte fel az éhínség elképesztő, az emberevéstől sem el­riadó jelenségeit. S Irányi izgalomtól áthevült úti riportjában — többek között — ezeket olvashatjuk: ,,. .. E lapok egyik dolgozótársa mély ava­tottsággal bebizonyítá ,a nyomor és ellenszerer cimű igen jeles értekezésé­ben, hogy a szükség, a rossz termésen kívül, úrbéri viszonyainkból szár­mazik." Ugyanebben az időben Petőfi másik barátjának, az ifjak szatmári fegyvertársánalk, Pap Endrének is kétrészes cikkét olvashatjuk Szegénység címmel a centralista orgánumban, a szeptember 28-án, illetve 30-án meg­jelent 957—958. számban. S ő is „óvszereket" kínál az ínség elhatalmaso­dása ellen, mint nyilvánvaló inspirátora, akinek vezérgondolatait — például azt, hogy az ínség nem egy természeti csapás véletlen szülötte, hanem elavult társadalmi berendezkedésünk szükségszerű következménye, vagy hogy a kormányzatnak a paraszti nyomor ellen új intézményeket kell létrehoznia — sorra elismétli. .4 nyomor és óvszerei a forradalmi helyzet sarj adásának első csomó­pontján jelent meg, ösztönző hatását ennek perspektívájából kell megítél­nünk. 1847 februárja, a megjelenés napjai több fontos mozzanattal, ese­ménnyel terhesek. Épp a megjelenés történelmi perceiben írja Petőfi nagy­szerű bemutatkozó levelét a Toldi költőjéhez, ekkor önti sorokba álmát: ,,Ha a nép uralkodni fog a költészetiben, közel áll ahhoz, hogy a politiká­ban is uralkodjék, s ez a század föladata, ezt 'kivívni célja minden nemes kebelnek, ki megsokalta már látni, mint mártírkodnak milliók, hogy egy pár ezren henyélhessenek és élvezzenek." 28 Mennyire összecseng az Eötvös keserűen lobogó cikkének háborgásaival! S mennyire összecseng Táncsics legforradalmibb írásának, a Nép szava Isten szava című röpiratnak emberi életet, szabadságot követelő indulatlávájával, amelyet éppen ekkor — nem lehetetlen, hogy épp Eötvös cikksorozatának hatása alatt! — vet papírra a szerző. S ugyanez vonatkozik a harmadik republikánus demokratának, Vasvári Pálnak forradalma műveire — a Zrínyi Miklós a költőre és a Történeti Névtárra — amelyekhez szintén ebben a periódusban fogott hozzá alkotójuk. E műveiben az ifjú történész — többek között — már a paraszt­forradalom árnyát idézi meg, olyan szavakat ír le a magyarság sorsáról, 28 Petőfi Sándor: összes prózai művei és levelezése. Bp. 1960. 292.

Next

/
Thumbnails
Contents