Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

különválasztása tehát centralizációi eszme; megengedjük, sőt tovább megyünk: az elkülönözés által e kérdés megváltoztatja természetét, s tisztán városi kérdésből a népképviselet létesítésének első lépésévé válik, első lépéssé arra, hogy törvényhozásunkban utasításokkal le nem kötött követek vehessenek részt, s így a magyar országgyűlés valaha parlamentté váljék, s így a parlamentáris kormánynak életbeléptetését lehetségessé tegye. Ezek, ügy hisszük, még inkább nézeteink mellett, mint ellenök szálának, s az ellenkező azok által hozathatik legkevésbé föl, kik, midőn a kisebb városok individuális szavazata megszüntetését indítványozák, s ezeknek polgárait a megyék választóival kívánják a követválasztásra nézve egyesíteni, a municipállis eszméktől, habár a kétnemű cenzus összezavarása mellett, hibás alkalmazással, szinte a népképviseleti, azaz a parlamentáris s így centralizáló eszmékhez tértek át. Ha két, annyira fontos s annyira különböző kérdés együtt tárgyaltatik, mint az a jelen esetben történnék, ez által mindkettőnek megoldása nehezíttetik; ez, úgy hisszük, magában is elég világos. De nem csupán e kérdések megoldásának könnyítése bírt minket arra, hogy azoknak elválasztása mellett nyilatkozzunk, hanem még inkább az: mert mi e kérdéseket nemcsak megoldva, de célszerűen megoldva akarjuk látni, mihez, mig a kérdések együtt tárgyalrtatnak, semmi valószínűséget nem látunk. Szolgáljanak e nézet igazolására azon rendelkezések, melyek a polgári kvalifikációra nézve mind a kormányi javaslatban, mind a kerületi választmány munkálata állal indStványoztatnak, s kétségenkívül soha senkinek eszébe nem jutnak, ha a két kérdés nem egyesíttetik. Hasonló jogok gyakorlatát ennyire különböző föltételekhez kötni, hogy mire Ruszton. vagy más kisebb városokban csak 200 frtnyi érték kívántatik, arra Pesten tízszer, sőt tizenötször nagyobb hasonló érték követeltessék, csak akkor lehetett, ha az országos képviselet tekintetei az egyes kisvárosok beligazgatása tekinteteinek egészen alárendeltetitek: s mi itt történt, az történt egyéb esetekben, melyeknek elsorolását más alkalomra halasztjuk, s fog t'Vrtónni mindig, míg a városok törvényhozási s bdYgazgatási rendezése együtt tárgyalt a tik. Azon okoskodásra, hogy míg a városok belszerkezete rendezve nem lesz, a városi polgárok törvényhozási jogok gyakorlására nem bírnak elég függetlenséggel: legyen szabad két rövid kérdéssel felelnünk. Hiszi-e valaki komolyan: hogy bármi hibás legyen városaink jelen szerkezete, az egyes polgár a tanács és választó polgárság irányában nagyobb függésben él, mint úrbéri telkeken lakó nemeseink földes uraiktól, vagy hogy az analógia még nagyobb legyen — hiszi-e valaki, hogy a falujegyzők, kik most bonorátiorok egyes megyékben szavazási képességgel ruháztattak fel, nem függenek-e inkább jelen viszonyaink között illető szolgabíráiktól. ment az egyes polgár rosszul rendezett városaink tanácsától? Tagadhatatlan, miként a dolgok jelen állásában nem nemes honiitár-