Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Cikkek, tanulmányok

Alkotmányos nemzetnek neveztetünk, élő s számtalan királyi esküvel erősített törvények e nemzetnek teljes függetlenségét és önállását biztosítják, s vaüiamánt a kapocs, mely, míg uralkodóházunk él, e hazát az örökös tartományokkal egybefűzi, feloldhatatlan, úgy e nemzet belső dolgaibani teljes függetlensége ugyanazon törvények ótakna alatt áll. Törekednünk kell, hogy alkotmányosságunk következései kivívassanak, hogy a törvé­nyek, melyeknek betűit oly féltékenyen védelmeztük, az életbe lépjenek, mi csak úgy történhetik, ha kormányunkra nézve a felelősség elve gyakor­latba vétetik. Jelen kormányunk kimondá meggyőződését, hogy többség nélkül célszerűen kormányozni nem lehet, kövessük ez intést, s rendezzük el dolgainkat úgy, hogy hazánk mindig csak a többség szellemében kor­mányoztathassék. Az alkotmányos nemzetek sorába csak akkor tartozan­dunk, ha valamint független törvényhozással bírunk, úgy kormányunk is minden külső 'befolyástól független parlamentáris kormány leend. De valamint egyik elébbi cikkelyünkben mondottuk: az anyag, melyből szabad alkotmányok épülnek, nem egy kiváltságos osztály, hanem csak egy nemzet lehet, s az újabb kor politikus institutiói terméketlenül szárad­nak el oly országban, hol a polgárok egymás közötti viszonyai, hol a társaságnak egész szerkezete ezen instkuiiókkal ellentétben áll. — Jog- és teheregyenlőség, ez minden alkotmányos életnek talpköve. Mig ezt nem vívtuk ki, sóvároghatunk parlamentáris kormány után, írhatunk felőle, szólhatunk tanácstermeinkben saját s a hallgatóság nagy épülésére, de a parlamentáris kormány lényegét sohasem fogjuk bírni. A való szabadság oly kincs, mely a népeknek istentől csak akkor adatik jutalmul, ha igazságosak tudtak lenni, s mi e jutalomra a jelen pillanatban nem szá­molhatunk. — Ha elvonatkozunk is attól, hogy a különbség, mely e nemzet egyes osztályai közölt jogokra s terhekre nézve létezik, felvilágosodott századunkkal kiáltó ellentétben áll, ha állapotunk, mely szerint minden jog egy osztályt, a többieket minden teher illeti, nem sértené is minden igazszerető ember érzetét, tisztán saját érdékeinket tekintve, a jog- és teheregyenlőség oly valami, mi mindenkinek, ki e haza alkotmányos létének fenntartását szívén hordja, első feladása. Ezen alapnézetből kiindulva, ha hazai viszonyainkat tekintjük, leginkább három tárgy vonja magára figyelmünket. Az, hogy e hon polgárai nem egyenlők a törvény előtt. Az egyenetlenség, mely birtokviszonyainkra nézve létezik. A politikai jogoknak kizárólag a nemesség ákali élvezése. A törvény előtti egyenlőségnek első föltétele egy, az egyenlőség alapjára épített büntető törvénykönyv s eljárás. Ennek létrehozása tartozik tehát leendőink elsői közé. Birtokviszonyainkra nézve első tekintetre szembetűnő, hogy azoknak első hiánya az, miszerint közöttök senki valóságos tulajdonosnak nem tekinthető; a második, hogy a birtoknak nagyobb része (mindern tehertől

Next

/
Thumbnails
Contents