Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Cikkek, tanulmányok
midőn a városi ügygben úgy járt el, mint tevé. Bármily csekély legyen a jog, melyet városi polgáraink jelenleg gyakorolnak, a törvényhozás a kisebb városok polgárait e jogtól nem fosztá meg, s mi módon teheté ezt másképp, mint a kisebb városok politikai jogainak fenntartása által, miután jelen viszonyaink között a nem nemes a városok körén kívül semminemű politikai jogokat nem gyakorolhat. Ebben, egyedül ebben fekszik az ok, minélfogva a törvényhozás a fontos reformot — minő a városi kérdésben fekszik — oly módon hozá indítványba, mely szerint az még első pillanatban sem felelt meg kávánatainknak. A városi kérdés célszerűen csak úgy oldathatok meg, ha vele egyszerre a városon kívül lakó, de politikai jogok gyakorlatára szeintoly képeseknek talált polgárok állása vétetik tanácskozás alá, s mi elérkezettnek gondoljuk a pillanatot, midőn ez nemcsak veszély nélkül történhetik, sőt a legnagyobb következetlenség nélkül továbbra nem is halasztható többé. Következetlenség nélkül, mondók; mert ugyan nem következetlenség-e, ha a nem nemes e hazában minden hivatal viselésére képesnek tartatik, s választói képességgel — mely szorosan véve csak a polgári hivataloskodás első fokozata, nem ruháztatott fel. Napról napra növekedik azok száma, kik állásuk által politikai jogok követelésére jogosáttatnak fel. Az örökváltság iránt hozott engedő törvényünk nem maradt minden hatás nélkül, s főképp nagyobb helységeinkben egy kisebb földbirtokos osztály támadt, melynek politikai jogai ellen a földesúri kötelékek fel nem hozathatnak többé. Az utóbbi országgyűlésen megadott birtokképesség szinte nem maradt eredménytelenül, s máris több helyen egyes nemesi birtok nem nemesek kezébe ment által, s csaknem bizonyos, bogy ezeknek száma tetemesen nevekedni fog. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az úgynevezett honoratiorok több megyékben régi gyakorlat nyomán politikai jogokkal ruháztattak fel, melyeknek törvényes biztosításáról a törvény nem gondoskodott; s kérdjük, hol a nemesnek politikai jogai semmi föltételekhez nincsenek kötve, s a választása jog gyakorlatára sem birlokbeli, sem más különös képesség nem kívántatik, a nem nemes — kit törvényeink a legmagasabb polgári hivatalra képesnek nyilvánítanak — maradhat-e tovább £s kizárva a választói jogból? Teljes meggyőződésünk szerint nem; s pedig annyival inkább nem, minthogy e jog általa, ha véletlenül királyi városban lakik, ezentúl gyakoroltatni fog, s mert egy részről semmi józan ok sincsen, melynél fogva a vidéken lakó polgárokat oly jogokból kizárhatnók, melyeket a városban lakóknak megadtunk; más részről pedig maga a városi kérdés csak azon föltétel alatt oldatbatik meg célszerűen, ha a kisebb városok törvényhozási befolyása jogsértés nélkül megszüntethetnék. Többször fogunk visszatérni e kérdésre, melynél fontosabbat nem ismerünk. Jelenleg olvasóinkat az e lapok 978. számában közlött Békés megyei utasításra emlékeztetjük, mely ebbeli nézeteinket kifejezi, s ekképp szól:
