Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Bevezetés
a nép azon jogot, melyet az állam adott, valósággal élvezheti... A politikai jogok megadása akkor, mikor míveletlenség miatt a népnek egy nagy része mások vezérletének van kitéve, magában semmi... el kell-e különözni a vallásos oktatást az oktatás többi részeitől? Erre nézve kétségkívül azt kell felelni, hogy el kell különözni. A vallásos oktatás oly valami — főképp oly országban, hol különböző vallásfelekezetek vannak — mit az oktatás többi részeivel összezavarni nem lehet. El kell tehát azt különözni s az illető vallások lelkészeinek átadni. .. . kétségkívül el fog jönni az idő, amikor a népnevelésiben, mint a felső nevelésben is, a vallások szerinti elkülönözés nem leend szükséges, s kívánatosnak tartom, hogy ez idő minél előbb bekövetkezzék" stb. 17 Eötvös keze nyomára ismerhetünk sorra a többi „háromcsillagos", 1846 — 1847-ben közzétett Pesti Hirlap-vezércikkben is. A 685—686. számban például Az Allgemeine Zeitung néhány valódi konzervatívje eímü kétrészes vezércikk, mely az ellenzék nevében az ellen tiltakozik, hogy el akarnának szakadni a birodalomtól, s hangsúlyozza az utóbbi évtizedek fejlődésében az ellenzék nagy érdemeit, éppúgy az ő alkotása, mint a 739. számban közölt Adalék a lapjaink közelebbi számában foglalt Pest megyei tudósításhoz, hol a szerző a botbüntetés ellen emeli fel szavát. 18 Az előbbi írás gondolatmenete, az augsburgi újságban megjelent cikkre vonatkozó megjegyzések, a Budapesti Híradón s vezérén. Dessewffy Emilen való gúnyolódások teljesen megegyeznek Eötvös pár nappal előbb közzétett Agricolalevelének tartalmával. Sőt e szóban forgó, a Pesti Hirlap 684. számában, 1846. május 31-én publikált i4grico/a-/evé7ben Eötvös jelzi is, hogy az Allgemeine Zeitung cikkére a megfelelő reagálás már készülőben van, megjegyezve a következőket: „... önök, hihetőképp, ha majd igéretöket beváltva az Allgemeine 125. számaiban foglalt cikkelyre válaszolni fognak, talán úgy is visszatérnek e tárgyra." Néhány nappal később maga Eötvös váltotta be ezt az ígéretet: cikket írt e témáról. Az Adalék a lapjaink közelebbi számában foglalt Pest megyei tudósításhoz cimü cikk pedig — hol a szerző egy konkrét Pest megyei hatósági hatalmaskodás, szolgabírói deresre húzás ellen tiltakozik, teljesen megegyezően A falu jegyzője ismert motívumaival — ugyancsak egy /lgrico/a-ievé/lel (Eötvös kedvelt sorozata volt ez!) függ össze. A 738. számban, 1846. szeptember 4-én, közvetlenül az említett „háromcsillagos" cikket megelőzően megjelent Agricola-levélben ugyanis Eötvös már foglalkozik az önkénynek e kirívó esetével, ironikusan azt fűzve hozzá, hogy „. . . higyjék el önök, nincs oly varázsvessző, melynek érintése egyszerre műipart teremt elő; de olyan, mely minden fáradságaikat egyszerre semmivé teheti, könnyen található, a szolgabírói pálca e tekintetben csodáikat mívelhet" 17 Eötvös József: Válogatott pedagógiai művei. Bp. 1957. 110—112.
