Fenyő István szerk.: Eötvös József kiadatlan írásai. 1846. május–1848. február (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)

Bevezetés

Sőtér István — egyaránt kiemelték a Teendőink magasrendű elvi értékeit, sőt, Sőtér István még az író Reform című köteténél is fontosabb, agitatívabb erejű antifeudális alkotásnak, nagy politikai sommázásnak tartja.

12 S ezt az életmű keretei között jelentőségéhez 'képest megfelelően értékek cikksorozatot is éppúgy három csillaggal jelentette meg Eötvös, mint ahogy így jelölte azokat a városi üggyel kapcsolatos cikkeit is, amelyek közvetlenül a forradalom előestéjén, 1847. december 5. és 1848. február 3. között jelentek meg sorra a Pesti Hírlapban. (S amelyekről már Ferenczi Zoltán megállapitotta, hogy a négy cikik Eötvöstől származik.)

13 Ugy véljük, már maga e külsőséges érv: a háromcsillagos szignónak e többszöri megismétlődése erősen valószínűsíti Eötvös szerzőségét. Elképzelhetetlen ugyanis — ismerve a centralistáik közéleti és irói-etikai felelősségtudatát —, hogy ha 1847 februárjában másvalaki e jellegzetes áljel alatt publikált volna a Pesti Hírlapban (méghozzá ilyen nagy fontosságú, az egész nemzetet felrázni hivatott cikksorozatot!), akkor Eötvös mindössze néhány hónappal ezután ugyanezt az áljelet választotta volna. Mint ahogy az olyan ügyes és éles szemű szerkesztőről, későbbi szellemi életünk szürke eminenciásáról, Csengery Antalról sem tudjulk feltételezni azt, hogy eltérő szerzők esetén azonos szignó használataiba belement volna. A centralista Pesti Hírlapban sohasem fordult elő olyan eset, hogy a G áljellel más élt volna, mint Pálkh Albert, a 0 áljel mindig magát Csengeryt, az Agricola álnév mindig Eötvöst jelölte s.i.t. Márpedig ha a szóban forgó háromcsillagos szignóval aláirt két cikksorozatról kétségbevonhatatlanul tudjuk, hogy Eötvös alkotta, mi tartóztathat vissza, hogy az ugyanabban az évfolyamban ugyancsak háromcsillagos jeggyel megjelent harmadik cikksorozatban szintén Eötvös tollvonását ismerjük fel? Kivált akkor, ha ebben az esztendőben A falu jegyzőjének szerzője a saját nevén egyetlen írást sem publikált a Pesti Hírlapban? S ahol ilyen nagyszabású (és jelentőségű) vezérciltiksorozatra csak a centralisták irányító gárdája — Eötvösön kívül Szalay László, Csengery Antal, utóbb Kemény Zsigmond vállalkozott? Hozzávéve mindehhez azt, hogy Eötvös jóval később, 1866-ban is sűrűn használta e jellegzetes háromcsillagos áljelet: a kiegyezést előkészítő újságjába, a Politikai Hetilapba írott, többnyire 'külpolitikai tárgyú vezércikkeit 1866 márciusától kezdve rendre ezzel a szignóval jelölte!

14 12 Ferenczi Zoltán i.m. 155.; Sőtér István: Eötvös József. 2. kiadás. Bp. 1967. 213-216. 13 Ferenczi Zoltán i.m. 160. A városi ügyről szóló, mindeddig szintén kiadatlan Eötvös-cikkeket ld. a Pesti Hirlap 996., 1002., 1015. és 1029. számaiban. (1847. XII. 5., 16., 1848. I. 9. és II. 3.) 14 Három csillaggal jelölte Eötvös a Politikai Hetilap 1866. 12., 14—18., 20—21. és 23. számában megjelent vezércikkeit is. (III. 19., IV. 4., IV. 8., IV. 16., IV. 23., IV. 30., V. 14., V. 21., VI. 4.) Az adatokra Antall József hívta fel figyelmemet, akinek szívességéért ez úton mondok köszönetet