Tóbiás Áron szerk.: Írói vallomások (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1971)
Veres Péter: Ki ismer engem?
ebből a kevésből is némi támpontot az eligazodáshoz. Az igazsághoz tartozom, a cselekvő igazsághoz és a cselekvő jóemberséghez, és nem hiszem, hogy ez puszta illúzió és naivitás volna még a múltbeli és a folyó történelem bármiféle gonosz és csúnya jelenségei ellenére sem. Kell lenni igazságnak, nemcsak elvi, hanem alkalmazható igazságnak is. S ha nehéz ügy is a „világigazság", az egyes ember — az író — számára csak ez lehet az élet vezérfonala ... Hogy a végén Vörösmartyval szólva elmondhassa: „ez jó mulatság (vagy ha az nem is, ie) férfimunka volt!" \
/