Illés Ilona szerk.: Mikes Lajos levelesládájából (Irodalmi Múzeum 2. Budapest, 1968)

Levelek

halált pedig az a tehetetlenség hívja felém, amely hiába akar értékes munkává átalakulni bennem. Levelem gyarló hangulatban készült, és bátran válhatott volna regénnyé. Azonban ügyetlen vagyok és félszeg, de igaz érzéssel köszönök el öntől: •Soha nem akartam és akarok visszaélni azzal, amit ön önmagától nyújtott nekem és nem érdekből fakad az ön iránti tiszteletem' Bp

. 1926. január 4. Gelléri Andor Endre U.i. Állandóan olvasok és egyre előbbre baladok a fizikában, lektroban, kémiában és természettudományokban. írni pedig a r.jj lómon kívül hónaponként egyszer kétszer szoktam. Hogy oly sur' vagyok itt fent az a bizonyítéka annak, hogy kéréseimet nem me rem előadni. tisztelettel híve Gelléri Andor Endre 91. TÓTH ÁRPÁI) Novy Smokovec, 1926. jan. 20. Kedves jó Szerkesztő Ur, - itt küldöm cikkemet az uj tátrai szanatóriumból, azzal a nagy kéréssel, kegyeskedjék megkérni a Főszerkesztő Urat és Salusinszky szerkesztő urat, egyezzenek bele a cikk hiánytalan, mielőbbi közlésébe, mégpedig természetesen Az Est című lapbanl Én igyekeztem a cikket szépen megírni, érdekes is, mert a tüdőgyógyítás sebészeti vívmányairól szól, amelyeket még az orvosok se nagyon ismernek. (Éppen most néztem át itt egy temesvári orvosi folyóiratot, amely első cikket közöl a phrenicusrolJ Orvosi szempontból semmi esetre sincs baklövés a cikkben, ezen a fronton én itt valóságos egyetemi magántanárrá képeztem ki magam. Ami a cikk reklámoldalát illeti, az ugyebár nem titok? Én igyekeztem ízlésesen kidícsérni a szanatóriumot, amely egyébként