Illés Ilona szerk.: Mikes Lajos levelesládájából (Irodalmi Múzeum 2. Budapest, 1968)

Levelek

badulásom. Találgatnom kell, mert morállá, mert jogos a Baumgarten-lehetőséget, ha aktuális lesz. Ez az Ösztöndíj megóvna a nyomorúság fortéiméitól, amiket én elviselni nem tudok. Nem kérek tóled többet, mint a jó—szavadat annsk-idején, ha Babitsnak nem vagyok ellenére. Akármennyire megfordított

an szoktál beszélgetni velem, mégis hiszem a hozzámvaló érzésedet, hogy óvni érdemes engem. Higyjed! ölel Eévész Béla Svábhegy, Szanatórium. 153. TÓTH ÁRPÁD Budapest, 1928. máj. 22. kedd Redves jó Szerkesztő Ur, - már áldozócsütörtökön erősen meg voltam hűlve, az Ábris rózsájának (premierjét) főpróbáját s délután a kritikairást nagy lázak közt kínlódtam végig; másnap pedig csak kínnal, becsületből jelentem meg a fedélzeten, várva, hogy mielőbb hazakerüljek, ágyba. Azóta is lázas vagyok, esténként 58° körül és felett is. És ami a főbaj, a láz valósággal agyonvert. Délelőttönként fennjárok, de csak imbolyogva. Szedem a porokat, rakom a prizniceket, orvosom Neubauer Pista zsidókorházi alorvos barátom utasítása szerint. Ma délután eivánszorgok a tüdőpápához is, dr. Holló Gyulához, hogy röntgenezzen és kopogtasson át. Szeretnék már holnap (szerdán) vis szaállni a munkába, de esetleg még 1-2 nap kényszerű pihenés kell, mert hihetetlenül elgyengültem. Szíves türelmét és elnézését kérem tisztelő igaz híve: Tóth Árpád