Illés Ilona szerk.: Mikes Lajos levelesládájából (Irodalmi Múzeum 2. Budapest, 1968)
Levelek
ha egyetlen barátom ?áy festő, nem jön segítségemre, betegen és nyavalyásán itt pusztultam volna el. Két hétig írni se tudtam. Most is még nagyon ideges vagyok; de siettem tőlem telhető kézírással eleget tenni a lektor úrral szemben fennálló kötelezettségeimnek. Itt küldök tehát négy novellát, kettőt a Pesti Kaplé terjedelmének megfelelően, egyer a Magyarországnak és egyet "Az Est"-nek. A rossz késírást bocsássa meg nekem a k. Doktor úr; hiszen már annyiszer megbocsátott nekem és most még beteg is vagyok. Nagyon kérem, engedje a nevemet minél sűrűbben futni a vasárnapi számokban; szegény nevem úgyis szegény tatár had fusson, úgyis gödörbe fut, mert neki minden csak gödör és botlás; ördög vigye Î A színdarabomból nagyon keserű dráma lett s ezért félretettem egyelőre... Különben Is betegségem és jövőm rettenetes bizonytalansága; ez az irtózatos homály, nem engedik fölszabadulni ereimet és gyakran zuhanok oly kétségbeesésbe, amitől hideg lesz a hátam és a szívem. Ka legalább néha a k. Doktor 'úrral beszélgethetnék; az On édes cinizmusa és gondolatainak szeretete legalább némi megnyugvást adhatna nekem. Látja kedves doktor ur; a szentimentalizmus bujkál! bennem, Ugy szeretném mar valahol kissé lehajtani a fejemet: egy puha ölbe, egy tiszta és szép szobában, egy biztonságos időre; uram, bizony, hacsak egy évre is; egy félévre uram! De e világon számomra csak kurvák, gazdagok és szegények szavai maradnak és az örök kóborlás lassú tüze. Nincs kegyelem és irgalom; a nyugodt élet kapui örökre becsukódtak előttem és bámulok rá, mint borjú az újkapura... Eh különben is és azért is föl e fejjel és zúzzuk szét bátran a fejünket; amíg fal és szabadság vsn ezen a világon. Azért mégis küldök ebből is, ami faj némi ízelítőt a kedves Doktor urnák. Se vers - se prózát - se lángot - se aprófát; Ideteszek novelláim mellé néhány ilyesmit is. Mondjuk: verseket. Kérem, fogadja tőlem szeretettel - fiókjai szamára. Moot pedig miután ezt a hónapot tisztességesen kihúztam, talán lesz annyi bizalommal i— rántam a k. szerkesztő úr; hogy a májusra beígért másfélmilliót egy összegben fogja elküldeni nekem ide Nagy Kallóra; hogy ne kelljen Pestre utaznom és az útiköltséget legalább JOO.OOO koro-