Kovács Ida szerk.: Karinthy Frigyes. „Nézzétek meg ezt a fotográfiát” Karinthy Frigyes összes fényképe (Fotótéka, Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda, Budapest, 1982)

Karinthy Frigyes fényképeinek ikonográfiája - Bevezető

nak, két vagy három felvétel, állva, ülve, profilból, egyenként öt-öt másodperc exponálással ülni vagy állni kell, megdermedve a pózban, ahogy beállítottak, arcomra fagyasztva azt az elfogulatlan, barátságos mosolyt, miközben a fotográfus lemezt cserél, rémülten figyel, hogy meg ne mozdulj, aztán rádordít, »most! az Istenért!«, amitől okvetlenül összerezdülsz, éppen akkor, mikor a lencse kinyílik. Képtelenség." (Kecskemét, északsarki útinapló. L. Pesti Napló 1929. febr. 17.40. sz. 37.1.) Biztos információval rendelkezünk továbbá két esetről — egyéb esetekben csupán feltételezhetjük —, amikor a fényképész jóval több felvételt készített annál, mint amennyit később az újságok közöltek, s jelenleg mi is ismerünk. Az egyik ilyen esemény Karinthy vendégeskedése volt Huszár Pufinak, a kor neves komikusának vidéki, nógrádverőcei kastélyában. Az itt sorra került fényképészkedést Karinthy is említésre méltónak találja: „. . .észre se vesszük, hogy fényképeznek bennünket, különféle pózokban, amelyeknek beállításával jókora idő telik el, de ezt a vadászbecsvágy lázában észre se veszi az ember." — írja Rákászok c. írásában. (L. erre nézve a 144. sz. képet s az annak kapcsán írottakat.) A másik alkalom Karinthy, Paul Derval francia színházigazgató és Bársony Rózsi közös estéje egy pesti bárban, ahová külön az ülusztris vendégek kedvéért rendelték ki a Színházi Élet egyik fotográfusát, Schäffer Gyulát. (L. ezzel kapcsolatban a 164. sz. képet s a róla írottakat.) Majoros Istvántól tudjuk (1. erre vonatkozólag a 208. sz. kép kapcsán írottakat), hogy Karinthyval közösen írt darabjuknak, A nagy ékszerésznek erdélyi bemutatóját követően fényképet készítettek a szerzőkről és a darab szereplőiről, amint fogadják a közönség ünneplését, tapsait. Ennek a felvételnek sem sikerült nyomára jutnunk. Karinthyról négy sorozat képes levelezőlap készült az évek során. (1913-ban, 1918-ban és 1931-ben; 1. a 10., 21., 118. és 119. számú képeket.) Jó részük elpusztulhatott, elkallódhatott az elmúlt évtizedek alatt, de nem elképzelhetetlen, hogy sok közülük még lappang előttünk ismeretlen helyeken, családi albumokban, magángyűjteményekben. Abban az esetben, ha több eredeti kópia állt rendelkezésünkre, ikonográfiánk képanyagába azt a fotót választottuk, amely a legtöbb információt nyújtja, amely a legteljesebb, a legtöbb részletet tükrözi. Több egyenrangúan jó minőségű kép közül a Karinthy kézjegyével ellátottat helyeztük előtérbe. Sajátos probléma vetődik fel azoknál a képeknél, amelyekből eredeti kópia nem maradt ránk, de reprodukcióban a fotókat két vagy három egymástól lényegesen eltérő képkivágásban közölték, úgy hogy az egyik képből felül, a másikból alul vagy oldalt látszik több. Ilyen