Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond

A következő évben megjelent kötetükben, a Márciusban — s ez talán meglepetés — Kassák Lajos is szerepel. A munkásírók csoportja 1944-ig hat kötettel jelentkezett. Utolsó kötetük, a Munkások című prózai válogatás Veres Péter előszavával látott napvilágot. Ebben a vitában Veres Péternek volt igaza. Kassák megsértődött, s bár a Keiét Népét még nem hagyta ott. Veres Péterre többek közt talán ezért is neheztelt mindhalálig. KASSÁK ANTEUSZI MEGÚJULÁSA ,,Nincs olyan falu, ahol egy Veres Péter ne volna" — írja Móricz Zsigmond Népfőiskola című cikkében.

96 ,,Persze nem jutnak el a Veres Péter magaslatára — fűzi hozzá —, de ugyanaz a mohó roham a tudás és a kifejezés útján." Móricz tárgyilagos megfigyelése a paraszti származású írók jelentkezését üdvözli. Közéjük tartozott a felvidéki földművesíró, Sellyei József is. Az ő élete valóban Veres Péterére rímel. Ezt még Móricz ellenlábasa (a /Vj/ívgaf-szerkesztés idején), Gaál Gábor is elismerte,

97 Jócsik Lajos pedig a korán elhunyt írót így búcsúztatta: ,,Veres Péter-i jelenség volt."

98 Sellyei (Miskovics) József 1909. január 1-jén született Vágsellyén, és ugyanott halt meg tüdőbajban 1941. március 3-án.

99 Kisparaszt, bár Veres Péternél tehetősebb. Első írása 1927-ben jelenik meg egy komáromi földműveslapban. A sarlósok nemzedéktársa; maga is végigjárja útjukat az etnográfiaitól a jelző nélküli szocializmusig. Ugyanazokban a folyóiratokban publikálnak: Új Szó (Pozsony), Korunk (Kolozsvár), Munka, Szabad Szó, Kelet Népe. .. A sarlósok ismertetik meg Sellyéit Kassák Lajossal, aki a Munkában két elbeszélését közölte: Ketten az árpaföldön (1935. szeptember) és Patakon át vezet az út. Ez a Munka utolsó, 1939. júliusi számában jelent meg. 1939. július 30-án a Szabad Szó hírül adja, hogy Sellyei József csatlakozott a Nemzeti Parasztpárthoz. Augusztusban a pártvezetőségbe is beválasztják. (Korábban, a Felvidék egy részének visszacsatolása előtt Milan Hodza agrárpártjának, a Republikánus Földműves- és Kisgazdapárt magyar tagozatának is tagja volt; a párt magyar vezetői azonban kissé úgy bántak vele, mint Vures Péterrel a szociáldemokraták: állást nem szereztek neki, de lehetővé tették írásai megjelenését.) Sellyei József költőként kezdte, de korán felismerte epikusi adottságait. Egyik elbeszélése Móricz Zsigmond Nyugatjában is megjelent. Erre az írására — Szántani mentünk, 1930. április 16. — felfigyelt a Móricz által íróvá avatott Szabó Pál,

100 s amikor maga is folyóiratot szerkeszthetett — a Keiét Népét -, mi sem természetesebb, mint hogy a hasonló indíttatású pályatársát megnyerte lapja munkatársának. Móricz Zsigmond, aki Szabó Páltól átvette a Kelet Népét, mintegy örökölte a lap munkatársait, köztük Sellyei Józsefet. („Örökölhette" volna Kassák Lajostól is — aminthogy Szó Gyula, akinek 1935 és 1938 között öt elbeszélése jelent meg a Munkában, Kassák Lajosra hivatkozva nyert bebocsátást a Kelet Népébe . . ,

103 ) Ehhe-z a fiatal kora ellenére változatos pályát végigjárt íróhoz, akit a szocialista és a népi irodalom egyaránt magáénak vallhatott, látogatott el Kassák 1940 júliusában. Kassákot egyik pesti útja alkalmával hívta meg Sellyei József horgászni a Vágban. Nem egyedül érkezett. Magával hozta gépírónőjét, Kárpáti Klárát, későbbi második feleségét.