Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Christian Weinek: Kassák Lajos és Szittya Emil

lakatosként kéregetett, a másikban kárpitosként vagy asztalosként, üvegesként stb. Megsajnáltam a legényt, s mivel ekkor éppen Párizsba tartottam, magammal vittem őt. Párizsban az osztrák—magyar segélyzőegylet vasúti jegyet adott neki, hogy visszatérhessen Magyarországra. Évekig semmit nem hallottam róla. Amikor a háború kezdetén utam Budapestre vitt, legényemet a Meteor kávéházban láttam viszont, ahol a híres zsidó Petőfi ll.-nek tette buzgón a szépet. Kassák azonban ügyesebb volt mesterénél, Bodroginál, bevezette ugyanis Magyarországra az expresszionizmust. Amikor kitört Magyarországon a kommunizmus, arra akarta kényszeríteni a Tanácsköztársaságot, hogy a dadaizmust hivatalos művészetté avassák. Egyidejűleg Magyarország művészeti diktátora is szeretett volna lenni. E szándék az ambiciózus hosszúhajúnak azért nem sikerült, mert hivatali szereplését azzal akarta kezdeni, hogy Jókaitól kezdve minden jó magyar író müveit el akarta égetni. Ma ez a kommunista emigránsként él, és dicsérő verseket ír Szamuelyről."

6 Ezekből a legvégén torzképbe hajló sorokból jól érezhető a Kassákkal való szakítás élménye, emléke. Útjaik többé nem keresztezték egymást, jóllehet ehhez talán csak pár lépésre lett volna szükség, például akkor, amikor Kassák 1961-ben és 1963-ban a Denise René Galériában rendezett kiállítása alkalmával Párizsban tartózkodott. Szittyát bizonyosan ez alkalommal is - mint egyébként bármely napon 13 és 18 óra között - a Deux Magots kávéházban meg lehetett volna találni. Hogy Szittya egyébként festő is volt, meglehetősen kevesen tudják. Kassák az Egy ember életében újra és újra beszámol arról, hogy csavargótársa emlékeztető vázlatokat próbált készíteni. Szittya tehát már ekkor rajzolt. Mégis viszonylag későn lépett a nyilvánosság elé. Először 1956-ban a párizsi Gisler Galériában volt kiállítása, aztán 1962ben ugyanitt, 1963-ban pedig Zürichben. 1986-ban, születésének centenáriuma alkalmából Ausztriában több helyütt bemutatták festői munkásságát. A kiállítássorozat az 1985. október 29-én a bécsi Löcker Galériában megrendezett tárlattal kezdődött.

7 Szittya Richtertől és a festő Kassáktól eltérően nem tette meg az absztrakcióhoz vagy a konstruktivizmushoz vezető végső lépést, bár e mozgalmakat jól ismerte. Bizonyos mértékig mindig megmaradt a természeti formák mellett, jóllehet néhány képén határozott absztrakt törekvés látható. Festményeit lényegében egy részben naiv, részben pedig fantasztikus expresszionizmus jellemzi. (Fordította: Cs. F.) JEGYZETEK *A magyar kutatók közül Bodri Ferenc a Literatura 1980. 2. számában megjelent Kalandorok se kíméljenek! című tanulmányában részletes és érzékletes portiét rajzolt Szittya Emilről. Christian Weinek kötetünkben közölt írása számos ponton érintkezik Bodri Ferencével, több vonatkozásban pedig kiegészíti mindazt,amit Bodri kutatásai alapján eddig tudtunk. Szittya életének, Kassákkal való kapcsolatának számos részlete továbbra is tisztázásra, földerítésre vár. — A szerk. 1. Naplóföljegyzések Szittya Emil hagyatékából. A Párizsban élő Erika Szittya tulajdonában. 2. A Monte Verita kört 1978-ban Asconában gazdag anyagú kiállítás idézte föl. A tárlat katalógusában