Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Christian Weinek: Kassák Lajos és Szittya Emil

lakatosként kéregetett, a másikban kárpitosként vagy asztalosként, üvegesként stb. Megsajnáltam a legényt, s mivel ekkor éppen Párizsba tartottam, magammal vittem őt. Párizsban az osztrák—magyar segélyzőegylet vasúti jegyet adott neki, hogy visszatérhes­sen Magyarországra. Évekig semmit nem hallottam róla. Amikor a háború kezdetén utam Budapestre vitt, legényemet a Meteor kávéházban láttam viszont, ahol a híres zsidó Petőfi ll.-nek tette buzgón a szépet. Kassák azonban ügyesebb volt mesterénél, Bodroginál, bevezette ugyanis Magyarországra az expresszionizmust. Amikor kitört Magyarországon a kommunizmus, arra akarta kényszeríteni a Tanácsköztársaságot, hogy a dadaizmust hivatalos művészetté avassák. Egyidejűleg Magyarország művészeti diktátora is szeretett volna lenni. E szándék az ambiciózus hosszúhajúnak azért nem sikerült, mert hivatali szereplését azzal akarta kezdeni, hogy Jókaitól kezdve minden jó magyar író müveit el akarta égetni. Ma ez a kommunista emigránsként él, és dicsérő verseket ír Szamuelyről." 6 Ezekből a legvégén torzképbe hajló sorokból jól érezhető a Kassákkal való szakítás élménye, emléke. Útjaik többé nem keresztezték egymást, jóllehet ehhez talán csak pár lépésre lett volna szükség, például akkor, amikor Kassák 1961-ben és 1963-ban a Denise René Galériában rendezett kiállítása alkalmával Párizsban tartózkodott. Szittyát bizonyo­san ez alkalommal is - mint egyébként bármely napon 13 és 18 óra között - a Deux Magots kávéházban meg lehetett volna találni. Hogy Szittya egyébként festő is volt, meglehetősen kevesen tudják. Kassák az Egy ember életében újra és újra beszámol arról, hogy csavargótársa emlékeztető vázlato­kat próbált készíteni. Szittya tehát már ekkor rajzolt. Mégis viszonylag későn lépett a nyilvánosság elé. Először 1956-ban a párizsi Gisler Galériában volt kiállítása, aztán 1962­ben ugyanitt, 1963-ban pedig Zürichben. 1986-ban, születésének centenáriuma alkalmá­ból Ausztriában több helyütt bemutatták festői munkásságát. A kiállítássorozat az 1985. október 29-én a bécsi Löcker Galériában megrendezett tárlattal kezdődött. 7 Szittya Richtertől és a festő Kassáktól eltérően nem tette meg az absztrakcióhoz vagy a konstruktivizmushoz vezető végső lépést, bár e mozgalmakat jól ismerte. Bizonyos mértékig mindig megmaradt a természeti formák mellett, jóllehet néhány képén határo­zott absztrakt törekvés látható. Festményeit lényegében egy részben naiv, részben pedig fantasztikus expresszionizmus jellemzi. (Fordította: Cs. F.) JEGYZETEK *A magyar kutatók közül Bodri Ferenc a Literatura 1980. 2. számában megjelent Kalandorok se kíméljenek! című tanulmányában részletes és érzékletes portiét rajzolt Szittya Emilről. Christian Weinek kötetünkben közölt írása számos ponton érintkezik Bodri Ferencével, több vonatkozás­ban pedig kiegészíti mindazt,amit Bodri kutatásai alapján eddig tudtunk. Szittya életének, Kassák­kal való kapcsolatának számos részlete továbbra is tisztázásra, földerítésre vár. — A szerk. 1. Naplóföljegyzések Szittya Emil hagyatékából. A Párizsban élő Erika Szittya tulajdonában. 2. A Monte Verita kört 1978-ban Asconában gazdag anyagú kiállítás idézte föl. A tárlat katalógusában

Next

/
Thumbnails
Contents