Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Sándor László: Kassák Lajos csehszlovákiai előadókörútjai
felbuzdulva elhatározta, hogy több vezető magyarországi író és költő számára előadókörutakat szervez Szlovenszkó magyarlakta városaiban. Elsőként Kassák Lajost kérték fel, s ő november 5-én Irodalmi pályafutásom címmel tartotta meg első előadását Pozsonyban, majd a továbbiakat november 6-án Érsekújvárott, 7-én Komáromban, 12-én Léván, 13-án Losoncon és 14-én Rimaszombatban. A pozsonyi előadásról igen elismerően írt a Magyar Újság munkatársa: „Az irodalmi estet Peéry Rezső nyitotta meg, és Kassák Lajos személyében a magyar munkásosztály álmaiból és reménykedéseiből sarjadt költőt üdvözölte. Ezután a pesti íróvendég lépett a közönség elé. — Régi rokoni érzések ébredtek bennem ezekben a pillanatokban — mondta Kassák. — Ha szétszórva élünk is a világban, harcos kedvünkkel, építő céljainkkal, gondolkodásunkkal és hitvallásunkkal rokonai, hogy ne mondjam, testvérei vagyunk egymásnak. A munkássorsból feltört népszerű író életéből vett, színes élményekkel aláfestett előadásában közvetlen és bizalmas hangon emlékezett meg a művészethez és szocializmushoz való viszonyáról. Mint fiatal lakatosinas korán megtanulta az anyag szeretetét, és gyermekéveinek földjén, Érsekújvárott a vidéki táj szeretete finomította érzékét. Az egykori vasmunkás első irodalmi élménye Petőfi János vitéze volt, majd a holnaposok versei hatottak rá. Érzésvilága a szocialista mozgalomban mélyült el, és itt lettek tudatosak vágyai. Később mint csavargót a nyugtalanság dobta az országútra, majd ugyanez a nyugtalanság vetette az irodalom felé. Úgy érezte, hogy nem proletárirodalmat, hanem irodalmat kell csinálnia, ha a magasé ib szemléletet és a tökéletesedés vágyait akarja ábrázolni. [. . .] Kassákné Simon Jolán decens művészettel mordott el három Kassák-verset. Ezután Anyám címére nyomtatás alatt levő könyvéből Kasoák olvasott fel egy részletet, amely az ifjúság problémájával foglalkozik." 37 A pozsonyi előadás után sorra kerülő érsekújvári, komáromi, lévai, losonci és rimaszombati előadással lezárult Kassák előadókörútja. A kassai és a prágai előadás terve — nyilván szervezési okok miatt — füstbe ment. A csehszlovákiai előadókörútján lévő íróval Szalatnai Rezső beszélgetett a fiatalok falukutatásáról, a hatalomra törő fasizmusról, a magyarországi visszanémetesítésről, a magyar társadalom átalakulásának szükségességéről és Anyám címére című, megjelenés előtt álló új könyvéről. 38 A Felvidék egy részének visszacsatolása után a visszakerült területen a művelődési és művészeti élet nagy átalakuláson ment át. A rendezvények jellege teljesen megváltozott. A baloldali íróknak és művészeknek a húszas—harmincas években szokásossá vált előadókörútjai nem folytatódtak. Kassákban ennek ellenére nem csökkent a vágy a szülőföld tájai és emberei után. A Felvidékről Budapestre került írókkal és az egykori sarlósokkal szívesen találkozgatott. A velük fenntartott baráti kapcsolat — kivált a felszabadulás után — volt az a vékony, de eltéphetetlen szál, amely őt továbbra is szülőföldjéhez kötötte.
