Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Sándor László: Kassák Lajos csehszlovákiai előadókörútjai
délelőtt fél tizenegy órakor Pozsonyban a Prímáspalota tükörtermében. A szlovenszkoi hírlapok már napokkal az előadások előtt felhívták a közönség figyelmét az eseményre. A Prágai Magyar Hírlap így tájékoztatta olvasóit: „Az est keretében Kassák Lajos felesége, Simon Jolán művésznő modern költők verseit interpretálja. Kassák Lajos előadása az új művészi irányzatról a bemutatkozóest középpontját képezi. Simon Jolán Kassák Lajos, Déry Tibor, Zelk Zoltán, Paul Éluard, Nádass József és Marcel Lecomte verseiből szaval, és előadja Kassák egyik novelláját, a Rablóbácsix. A müvészpár május 26-án [. ..] matinét ad, változott programmal, melynek keretében Kassák regényéből, az Angyalföldből olvas fel részletet. Az Egy ember élete, a Napok, a mi napjaink és az Angyalföld köteteivel népszerűvé vált Kassák Lajos legutóbb Debrecenben és Kolozsvárott aratott nagy sikert." 18 A két Kassák-előadás megszervezésében aktív szerepet vállaltak a sarlósok, akikkel az előző évben került közelebbi kapcsolatba az író. Az első előadáson Peéry Rezső, a másodikon Balogh Edgár mondott megnyitó beszédet, és a Sarló Pozsonyban élő tagjai mindkét előadáson szép számmal vettek részt. A Kassák házaspárral érkezett Pozsonyba Fábián Dániel, a Bartha Miklós Társaság elnöke, hogy fölvegye a személyes kapcsolatot a Sarló tagjaival. Ez alkalommal Kassák többször is találkozott,és megbeszéléseket folytatott a sarlósokkal. A sarlósoknak e találkozásai Kassákkal nem voltak minden előzmény nélküliek. A Sarló egyik-másik tagja még a mozgalom létrejötte előtt — a húszas évek közepe táján — Kassák vonzáskörébe került. „A sarlósoknak Kassákékkai és hazai mozgalmával való találkozása mondhatni szükségszerűen történt — állapítja meg Csaplár Ferenc Adalékok a sarlósok magyarországi kapcsolataihoz című tanulmányában. — A forradalmak utáni modern művészeti törekvések egyik legjelentősebb központjává váló Bécs szellemi kisugárzása Pozsony felé az 1920-as évek elejétől kezdve igen erős volt. A pozsonyi fiatal értelmiség és diákság egy része az osztrák fővárosba át-átrándulva már ekkor »fölfedezte« magának Kassákot. Ahogy Szalatnai Rezső írja, a bécsi könyvkereskedések hátsó polcairól húzogatták ki a Mát és a kiadványait." 19 A sarlósok, akik ebben az időszakban még erősen a „faji triász" — Ady, Móricz, Szabó Dezső - irodalmi hatása alatt álltak, a Kassákkal való, 1928 őszén történt találkozás után mind nagyobb érdeklődéssel vetették rá magukat Kassák írásműveinek és művészi irányzatának tanulmányozására. Az Egy ember élete, a Napok, a mi napjaink című müvei eszméitető olvasmányok voltak számukra. Ekkor mélyült el kapcsolatuk vele, amely a későbbiekben a Munka-kör szoci ofotó-kiállítása rendezésében való közreműködésben, 20 Kassák műveinek a Vörös Barátság műsorára tűzésében és a Munkában való gyakori publikálásban nyilvánult meg, jóllehet — mint Balogh Edgár visszaemlékezéseiben is hangsúlyozza — a Sarló megkülönböztette magát „Kassák Lajos művészegyüttesének ideológiai állásfoglalásaitól (sohasem voltunk Kassákkal azonos véleményen)". 21 Kassák pozsonyi szereplését felhasználta arra is, hogy előfizetőket toborozzon a Munka részére, s hogy ellátogasson szülővárosába. A visszaúton Pozsonyba Sándor Dezső, a Prágai Magyar Hírlap érsekújvári levelezője interjút készített vele. Bevezetőként ezt írja Kassákról: „Azt mondja, hogy kb. 15—20 esztendeje nem járt erre, még átutazóban sem. És
