Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Szabó Lilla: Kassák Lajos és a cseh avantgárd
A cseh avantgardisták 1927 után is figyelemmel kísérték Kassák tipográfiai munkásságát. Szabó Júlia említi, hogy a ReD 1928-as évfolyamában közölték Kassák egyik kereskedelmi plakátjának reprodukcióját. 30 Kassák és a cseh avantgárd közötti érintkezés utolsó ismert mozzanata a magyar avantgárd vezérének 1928. szeptemberi brünni utazása volt. Kassák a cseh avantgárd egyik központjának számító városban megtekintette a Csehszlovák Köztársaság tízéves fennállásának tiszteletére rendezett kultúrkiállítást, s elképzelhető, hogy találkozott a Devetsíl csoport tagjaival. Alkotásaikat mindenképp látta, s több fotóreprodukciót hozott róluk Budapestre. A kiállításról elismerő hangú beszámolót jelentetett meg új folyóiratában, a Munkában Nádass József tollából. Nádass — nyilvánvalóan Kassák véleményével teljes összhangban — a cseh avantgardisták munkáit is bemutató kiállítás tanulságait a következőképp foglalta össze: „Talán az ilyen seregszemlék mindinkább nagyobb rétegeket fognak felvilágosítani arról, hogy az emberi közösségek feladata nem az egymás ellen való harc, és az elnyomás és a kizsákmányolás támogatása, hanem a kultúra, a minden ember életének jobbá, teljesebbé, öntudatosabbá tétele." 31 JEGYZETEK 1. Szabó Júlia: A magyar aktivizmus művészete 1915—1927. Bp., 1981.44—46. 2. Karel Teige: A poétizmus első manifesztuma. Host, 1924. 9—10. 197—212. 3. Kassák Lajos: Levél Kun Bélához a művészet nevében. Ma, IV. évf. 7. (1919. január 15.) 147. 4. Ligeti Ernő: B fez ina. Magyar Szó, 9. (1920. február 29.) 338. 5. Jaroslava Pasiakova: Az emberi integritás költője. Irodalmi Szemle, 1969. 3. 266. 6. Brezina öt verseskötete a cseh szimbolista mozgalom folyóiratának, az 1895-ben indult Modern! Revue kiadványaként jelent meg. 7. Jaroslava Pasiakova: i. m. 268. 8. Josef Hora: Otokar Brezina. Rudé Právo, 1928. szeptember 13. 9. Ligeti Ernő: i. m. 340. — Uő: Brezina, a szolidaritás költője. T0z t 1922. november 26—december 31. 10. Csaplár Ferenc: A Karavántól az Új művészek könyvéig (Kassák antológia-tervezete). Magyar Könyvszemle, 1982. 4. 381-382. 11. A civilizmus cseh költői irányzat az első világháborút közvetlenül megelőző időből. Szembefordult a Modern! Revue szimbolista törekvéseivel. Materialisztikus, optimista világlátása a mindennapok örömeiben fedezte föl a „civil" pátoszt. Rendteremtő szándéka, jövőre irányultsága, a munkásosztály életérzését a költészetben kifejező szándéka miatt a civilizációs költészet a cseh avantgárd művészet első jelentkezése. 12. Karel Teige: O dadaistech. Tvorba, 1927. 168. 13. Maisták előadóestétye Prágában. Bécsi Magyar Újság, 1922. március 10. 6. — A Ma prágai matinéja. Bécsi Magyar Újság, 1922. március 22. 6. 14. Bojtár Endre: A kelet-európai avantgárd költészet történetéhez. Valóság, 1969. 6. 63—75. 15. Karel Teige: Umeni dnes zftra. Revolucny zbornik Devëtsil. ReD, 1922. 1. 187-202. Karel Teige ebben A ma és holnap művészete című írásában az új művészet elődjeiként Rimbaud, Baudelaire, Apollinaire,. Whitman, Rousseau, Seurat nevét említi. A kortárs példaképek szintén franciák: Cendrars, Cocteau, Max Jacob, Reverdy, Paul Derméé, Ivan Göll, P. Hamp, P. MacOrlan, Romanes és Juan Gris, L. Survage, Utrillo. Csupán a szobrászat tárgyalásakor találkozunk Archipenko, Lipchitz, Zadkine orosz művészek nevével.
