Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Dokumentumok - A Ma és a Tanácsköztársaság. Közli: Cs. F.

A Ma és a Tanácsköztársaság Az alábbi iratok most kerülnek először nyomtatásban a nyilvánosság elé. Néhány közülük 1973-ban megtekinthető volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban rendezett Kassák­kiállításon. A 6. és 8. számút József Farkas említi, és fölhasználja Proletárforradalom, avantgárdé és tömegkultúra című tanulmányában (In: „Vár egy új világ." Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. IV. Szerkesztette: Illés László és József Farkas. Bp., 1975. 27—28.). A 8. számú dokumentumban A világ új művészeihez! című kiáltvány tördelt nyomdai levonatú szövege után a másik szöveg Kassák Lajos utólag készült tintaírású rájegyzése. József Farkas szerint „a felhívást a szerző egy »aktivista almanach« elé szánta, mely azonban már nem jelenhetett meg". Ugyanő még látta a Közoktatásügyi Népbiztosság Szellemi Termékek Országos Tanácsa által egy Aktivista művészet című album ügyében 1919. július 21-én keltezett értesítő lapját, melyen többek között a követ­kező szöveg volt olvasható: „Korrektúra: bemutatandó Kassák Lajos elvtársnak mint kiadónak." Ez az értesítő lap Kassák kéziratos hagyatékának 1976-ban történt földolgozá­sakor már nem került elő. A kiáltvány szövegének több ponton módosított változata An die Künstler aller Länder címmel megjelent a Ma első bécsi számában vezércikként magyar és német nyelven Bécs, 1920. április 15-i keltezéssel. A dokumentumok kézirata a Kassák Emlékmúzeum gyűjteményében található a következő leltári számon: 1.: KM-an. 12. - 2.: KM-lev. 368/2. - 3.: KM-lev. 650. - 4.: KM-lev. 368/3. - 5.: KM-an. 11/4. - 6.: KM-lev. 419-420/4. - 7.: KM-lev. 388. - 8.: KM-an. 13.-9.: KM-an. 14. A fenti dokumentumokból a Ma Tanácsköztársaság alatti törekvéseire, helyzetére nézve az alábbi következtetések vonhatók le: 1. A magyar aktivisták a proletárdiktatúra szellemi előkészítése terén szerzett való­ságos érdemeikre hivatkozva kivételezett helyzetre tartottak igényt, mégpedig ha másképp nem lehetséges, a többi irányzat, csoportosulás rovására. Uitz Béla a Vörös Újság 1919. április 10-i számában megjelent Diktatúra kell című cikkében a Közoktatásügyi Népbiz­tossághoz benyújtott munkatervnél jóval nyíltabban fogalmazott. Cikkének végén a követ­kezőket olvashatjuk: „Mi szociális forradalmi világnézetű művészek azt valljuk, hogy az új kultúrigények kifejlesztésének egyedüli eszköze szintén a diktatúra: a szellemi

Next

/
Thumbnails
Contents