Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Szabolcsi Miklós: Az átértékelt átértékelés (Kassák Lajos 1934-ben)

7. Mit értünk az öntudat, osztálytudat és társadalomtudat fogalma alatt? 8. A polgári osztály kialakulásához és pozíciójához viszonyítva helyesen alkalmazzuk-e az osztály meghatározást a proletariátus tömegeire? 9. A tömeg mennyiségi és a szocialista egyed minőségi kérdése. 10. A tekintélytisztelet és az önmegbecsülés elvének egymáshoz való viszonya a proletariátus harcaiban és mindennapi életformájában. 11. Marx államelméletének kritikája és hiányosságainak kidolgozása. 12. A szellemi munkás és fizikai munkás társadalmi szintézise. 13. A géptechnika mint az új gazdaság alapja és a művészet mint szociális ideál."

22 A cikksorozat fájdalmas-szenvedélyes hangon, szinte lírai fűtöttségű sorokkal zárul: „Az eszme nem vesztett életerejéből, a mozgalom nagyot fejlődött, de újból kritikus ponthoz értünk. Az elmúlt nyolcvan év alatt egyszer sem volt olyan elodázhatatlanul szükséges az elméletnek dogmáktól való megtisztítása és a gyakorlati szerveknek újjáalakítása, mint éppen napjainkban. De, sajnos, nincsen Marxunk és Engelsünk. Magunkra vagyunk hagyatva, s akik ma elméletet magyaráznak, és mozgalmat vezetnek, bár ne csinálnának semmit. Rossz kertész gondozásában elcsenevészednek a fák, magukra hagyottan talán megedződnének a viharban, mélyen a talajba engednék gyökereiket. Vagy legalább, ha maga a munkásság tartana már ott, hogy belátásával segíteni tudná azokat a kezdeményező erőket, amelyek ha egyelőre sután és bátortalanul is, előbbre próbálkoznak — kritikájukban a jelen képét, ésszerű következtetéseikkel a jövő lehetőségeit próbálják elénk vetíteni. . . A magam részéről ezzel a cikksorozatommal semmi egyebet nem akartam elérni, mint hogy az adott jelenségekre felhívjam elvtársaim figyelmét, s néhány megjegyzésemmel gondolkodásra késztessem azokat, akik a mi koncepciótlan mozgalmunkban produktív gondolkodásra még képesek."

23 A Napjaink átértékelése Kassák Lajosnak csak egyik - igaz, legfontosabb és legterjedelmesebb — megnyilatkozása a kor eseményeiről. Magában a Munkában is egész sor írása jelent meg ezekről a kérdésekről: K. L. és N. J. (azaz Nádass József) aláírással Vitaanyag címmel a 29. és 30. számban,

2 4

amely a mozgalmaknak ugyanazokkal a gondjaival foglalkozik, mint a Napjaink átértékelése, csak élesebben, tézisszerűbben fogalmaz (egységfront, illegalitás, sztrájk, világforradalom, a szovjet fejlődés, demokrácia—diktatúra). Az 1934-es bécsi eseményekhez kapcsolódik az éles, megvető hangú Levél Uja Ehrenburghoz,

2 5 valamint több regényrészlet, címlapkép.

26 2. A Napjaink átértékelésének szóban és írásban visszhangja támadt. Több cikk és tanulmány látott napvilágot róla 1935 folyamán. Legkorábban magában a Munkában jelent meg róla beszámoló, mégpedig a szocializmussal rokonszenvező polgári radikális publicista, Rubin László tollából.

27 Ez az írás alig több, mint a mű egyszerű ismertetése. A cikkeket a recenzens szerint a szocializmus fogja egységbe. A bevezető részt Rubin „idézetektől elnehezült igazoló iratnak" tartja, és hozzáfűzi: „az az érzésem, hogy