Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond

szeretném látni valahogyan a magam öregségét is, felnőtt gyerekeimmel és cseperedő unokáimmal körülvéve. . ." Elragadtatása tovább fokozódik, amikor társnőjével tanúja lehet egy tehén nehéz ellésének. Idézzük Kassák himnikus kommentárját: „örülnék neki, ha csak halványan is meg tudnám sejtetni az élet nagy misztériumát, amely az őstermészetből fakad, s amellyel mi, emberek olyan gyarlón és tehetetlenül állunk szemben." A tudósítást így összegezhetnénk: Kassák Vágsellyén előhívta gyermekkori emlékeit, és megpróbált egy Móricz feltételezett elvárásainak megfelelő „falukutató" riportot írni, némi naturalista felhanggal és Móricz iránti hódolattal. Ennél azonban jóval többről van szó: Kassák anteuszi megújulásáról! Nem tartjuk véletlennek, hogy a tehénellés történetét szó szerint beépítette Hídépítők című, a kortársak által szinte kivétel nélkül értetlenséggel fogadott kulcsregényébe, melynek hőse leszámol a csavargó-életformával, feleségül veszi egy kertész leányát, gyermeke születik, és élete megsokszorozódásával egyidőben képességének és hajlamainak megfelelő munkához jut: lapot szerkeszthet! Nem magyarázzuk tovább. A Hídépítők az élete delén álló költő vallomása, életformaváltási kísérletének utópisztikus absztrakcióval leplezett dokumentum regénye.

106 Kassáknak egyetlen verse jelent meg a Kelet Népében, a Parasztok üzenete. 1941. október 15-én közölte Móricz, külön kolumnán, bekeretezve, a címet 36 pontos Holczhausen kurzív betűtípussal szedve — tehát kiemelt fontosságot tulajdonított a költeménynek. Ez a vers valójában a parasztok dicsérete, tematikájában a Mesteremberek pandanja, bár nem éri el a híres költemény színvonalát. A költő valamennyi kultúra paraszti fogantatását hirdeti benne. Nem feledkezik el az urbánusok védelmében vívott harcairól, ezért azokra is céloz, „akik szívesen lépnek ránk, hogy följebb kerüljenek, egyre följebb", megtestesítve ezzel a népi mozgalom írói és teoretikusai ellen a húszas évek közepe óta leggyakrabban hangoztatott vádat. A befejező sorok paraszti öntudata azonban rokon a Napszámosénekek írójának nézeteivel : Lehet, hogy nem mindenben vagyunk hozzátok hasonlók, akik elszakadtatok tőlünk és benépesítettétek a városokat, de nem is akarunk mindenben hozzátok hasonlóak lenni.

10 A vers alcíme: Kassák Lajos készülő verseskönyvéből. A Kelet Népe ugyanazon száma hirdeti is a kötetet,

108 az 1941. november 15-i szám már a megjelent könyvről tudósít.

109 A kötet 300 számozott példányban készült, címlapján Csáky József három női aktot ábrázoló tusrajzával. A rajz átvétel a Munka 1938. decemberi számából.

110 A Szombat este — valójában a költő saját kiadása. A Móricz és folyóirata iránti szolidaritást dokumentálja a Kelet Népére mint kiadóra való hivatkozás. A kötetben a költőnek negyvenhat versét olvashatjuk. A versek közül néhány a vágsellyei idill emléke — s így a riport lírai kiegészítése. Közülük a legerősebb darab kétségkívül a már említett Parasztok üzenete. Meglehet, ezt nem is in situ írta Kassák, a kiváltó ok azonban a szülőföldjével való anteuszi találkozás. Verset ír Sellyei József feleségéről és lenhajú fiáról, a riportból ismerős Matyiről, s a sellyei rajzot kiegészíti egy