Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)

Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond

ember ellen, hogy falakkal zárják el előle azokat a kincseket, amelyek bizonyos körülmények között a közösség javait képezhetnék. Láthatna ezen az aukción különböző tárgyakat, amelyek muzeális értéket képviselnek, és mégsem kerülhetnek még a múzeumi látogatók nyilvánossága elé sem." Az 1941. március 15-én megjelent Egy új szobrász kiállításához

81 című cikkének előzménye egy Móricz Zsigmondhoz küldött levél volt: Kedves Zsiga Bátyám, kritikát küldök egy igen érdekes és tehetséges szobrászról. Új ember, székelyföldi, bemutatott dolgai általános feltűnést keltettek. Feltétlenül helyen lenne, hogy a Kelet Népe is ismertesse munkásságát. Baráti üdvözlettel: Kassák Lajos

88 Kassák Lajos a Móricznak elküldött kritikában máig érvényes portrét rajzol a Tamás Galériában bemutatkozó Borsos Miklósról. Kassák a Kelet Népe vitáiba is bekapcsolódott. Először Szőke Péter, a galántai Hanza Szövetkezeti Újság szerkesztője 1940. november 1-jén megjelent Nem vagyunk parasztok című cikke kapcsán kibontakozó vitához szólt hozzá. A vita akörül forgott, hogy az egyik jelentésében durva, megbélyegző, alantas értelmű „paraszt" elnevezés megmaradjon-e, avagy felcseréljék, mondjuk, a „földművesre". A sok szálon futó vitában a népi írók és híveik voksoltak a „paraszt" elnevezés mellett, az urbánusok pedig — s Kassák, mint látni fogjuk, az ő álláspontjukat fogadja el — a „földművesre" szavaztak. Említettük már, mint vélekedett Kassák és köre a falukutatókról. Jelen vitacikkének csíráját megtaláljuk A tardi helyzetről írott bírálatában: „a magyar paraszt útja sem lehet más mint az amerikai farmeré, akiből kisparaszt helyett hatalmas területeken dolgozó »fő/dművelő polgar« lett."

89 A Kelet Népében párhuzamot von a paraszt és a proletár fogalma között. Előbbi a feudalizmus, utóbbi a kapitalizmus szülötte. „Az adott helyzetből következően természetes, hogy a proletár fogalma még távolról sem annyira idejétmúlt, mint a paraszt fogalma." Kassáknak nem is e név hordozóival, hanem a parasztság teoretikusaival van vitája. „Kétségtelen — írja —, hogy arányszámban is az ún. falukutatók közül sokkal kevesebben fogják föl a »paraszt« szó igazi társadalmi jelentőségét, mintáz iskolázottabb parasztság földműveléssel tudatosan foglalkozó tagjai. Az a földművelő, aki szellemében már kinőtt a faeke korszakából, kombinált mezőgazdasági eszközökkel folytatja a termelést, joggal tiltakozik a »paraszt« megnevezés ellen. Magától értetődőn azért is lehetséges az, hogy több irányból elinduló kezdeményezésnek ez ideig nem sikerült egy kimondottan parasztpárt összehozása." írja ezt Kassák 1941 januárjában, másfél évvel a Nemzeti Parasztpárt makói megalakulása után, amikor a Szabad Szó hétről hétre hírt ad a párt - elsősorban érdekvédelmi — tevékenységéről; írja a Kelet Népében, melyet nemrégiben még így hirdetett a Szabad Szó: ,A Nemzeti Parasztpárt ideológiai folyóirata."

90 Kassák emlékeztet, hogy az ellenforradalmi korszak kezdetén „bennünket, az urbanizmus híveit" (!) azzal fenyegették a vidék agitátorai, hogy Budapest ellen vezetik a parasztokat. Ez erőszakos, ellenforradalmi megmozdulás lett volna, „mert a földművelő népesség ősi paraszti mivoltát juttatta volna érvényre a társadalom modernebb és a fejlő-