Csaplár Ferenc szerk.: Magam törvénye szerint. Tanulmányok és dokumentumok Kassák Lajos születésének századik évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1987)
Tanulmányok - Tasi József: Kassák és Móricz Zsigmond
SZELLEMI HONVÉDELEM Tudjuk, hogy Móricz Zsigmond nem osztotta Kassák Lajos nézeteit a falukutatókat illetően, ez azonban nem volt akadálya, hogy a fenyegető fasizmus - konkrétan: a német térhódítás — elleni irodalmi akciókban együtt szerepeljenek. Először a Szép Szó tartotta pajzsul a magyar múltat a fenyegető jelen ellen. A Fejtő Ferenc által szerkesztett Mai magyarok régi magyarokról című antológiájuk — a Szép Szó 1936. júniusi száma — külön kötetben is megjelent. Móricz Zsigmond Bethlen Gábor háromszor tizenhat esztendőt — jól elhatárolható periódusokat — kitevő életútját írta meg, tetralógiának tervezett regénye, az Erdély elmaradt negyedik kötetének vázlatát is megadva. 58 Kassák Lajos Petőfiben a forradalmi költőt mutatta be, aki szerinte nem volt társadalmi forradalmár a szó marxi értelmében, ez azonban jelentőségét nem csökkenti. 59 A további tanulmányok Árpádtól Kemény Zsigmondig tekintik át múltunk példaképeit, az összegezést pedig József Attila végzi el A Dunánál című költeményével, életműve egyik legkiérleltebb alkotásával. Sokat elárul a tanulmányírók névsora is. Babits Mihály ekkor már rég túl van a Tárgyi kritikai tanulmány okozta megbántottságon, és Ignotus Hugó — aki a harmincas évek közepétől gyakran megtoldja írói nevét keresztnevével,hogy fiától megkülönböztesse magát — együtt szerepel Móriczcal és Babitscsal, akikre az Osvát halála utáni szerkesztőváltozás miatt jogosan neheztelt. 1939 decemberére elkészült Szabó Zoltán szerkesztésében a Szellemi Honvédelem 1940-es Naptára, mellyel — tudomásunk szerint — érdemben még nem foglalkozott az irodalomtörténetírás; a Magyar Nemzet hasábjain kibontakozó mozgalomról viszont több tanulmányt is ismerünk. 60 „Az időpont, melyben ez a naptár megjelenik — olvassuk a bevezetőben — az ezerkilencszázharmincas évek vége és a negyvenes évek kezdete. Európa népeinek jó része ebben az időben vesztette el az eszmét, és találta meg a fegyvert." A Naptár „kalauz veszélyek és balítéletek, magyar erények és magyar hibák, idegen maszlag, politikai balítélet és emberi eltévelyedések között. [. . .] Ezért vonultattuk fel eddig példátlan egységben és számban a magyar szellemi élet színe-javát és minden árnyalatát." 61 Ezután a naptári rész következik. Az ifjú Lengyel Balázs — a Márciusi Front egyik alapítója - az örök kurucság, „a vágy a belső és külső szabadságra" történelmünkön átívelő példáit adja az egyes hónapokhoz írt miniesszéiben (A szabadság naptára). A szépirodalmi rész Babits Mihály profetikus hangvételű, reményt és aggodalmat kifejező nevezetes versével, az Ezerkilencszáznegyvennel indul. 63 A korábbi ellenfelek, az urbánusok és népi írók, polgári radikálisok és konzervatívok közötti németellenes összefogás szándékát jelezte, hogy Szekfű Gyula, a korszak reprezentatív történész ideológusa Mesteremberek, ipari munkások című írásával szerepel az antológiában. 64 De itt találjuk a magányos bölényt, Szabó Dezsőt és természetesen Kassákot, Móriczot is. Mindketten novellával szerepelnek. Móricz Zsigmond írása — A vaskereszt^ - először 1927-ben jelent meg a Nyugatban, majd egy év múlva az író Arany szoknyák (Történe/mi melódiák) című kötetében. Bizonyára azért e novellára esett a szerkesztő S/abó Zoltán vagy az író választása, mert „Habsburg-ellenességtől fűtött vad hevével" 66 (Nagy Péter) azonosult a Naptár célkitűzésével.
