Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Reisinger János: „Hanem hát ki vált meg engem?" (Babits és a kereszténység; Babits és a katolicizmus)
Àz őt ért támadások azonban élete végéig eltaszították az aktuális egyházszervezettől. A formális udvariasság, előzékenység szabályát viszont mindig betartotta. Az Amor Sanctushoz (1932) például a lehető legteljesebb egyházi jóváhagyást kérte, ami a bencés Kühár Flórisnak köszönhetően zökkenőmentesen történt meg. 54 Sajnos, e gyűjteményt a klérus nem méltányolta igazán, minthogy a himnuszköltészet tolmácsolásában megbízhatóbbnak vélte saját céljai számára Sík Sándor fordításait. Közrejátszhatott ebben az is, hogy a rákövetkező évben Prohászka megbélyegzésénél is végzetesebben érte annak a vitának a kimenetele, melyet ő indított el a Nyugatban Mécs László, a papköltők, a katolikus költészet alacsony színvonala s ezzel fordítottan arányos értékelése ellen. Soha be nem hegedő seb lett ez a magyar klérus életében, holott erről a vitáról és a Könyvről könyvre rovat többi idevágó írásáról mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy Babitsot nem tisztán irodalmi szempontok vezérelték. Mind Illyés, mind Babits cikkéből lett volna mit tanulniok az egyház „háztetőjén felburjánzott vadsóskák"-nak, ehelyett ismét a Magyar Kultúra válaszolt, hogy immár az egész babitsi életműre az „esztétikai katolicizmus" bélyegét üsse. Babits nem tiltakozott, sőt, az elnevezést fölényesen vállalta. Válaszcikke arról győz meg, hogy a katolicizmus által vallott három tekintélyforrás — a Biblia, a „szenthagyomány" és a „tanítóhivatal" erkölcse — közül a második laicizált változatához érezte magát legközelebb. Ezért neveztük mi is szemléletét a kultúrkereszténység szemléletének, s most hozzátehetjük: amennyire ellentmondásos volt ez a bibliai hithez viszonyítva, annyira rokonszenvesen határozott tudott lenni az egyház politikai kívánalmainak ellenében. 55 Az a tény, hogy utolsó évei egyikében magához kérette Schütz Antalt, a katolikus dogmatika professzorát, utolsó napjaiban pedig Lepold Antal kanonokot s meggyónt nekik, vagy hogy egy ismeretlen apácától kapott amulettet őrzött magánál — nem sok a hivatalos egyházhoz való közeledésben, de még magához a katolikus eszmerendszerhez való közeledésben sem. 56 A beszélgetőfüzetek alapján például e kapcsolat előnytelenebb oldalai tárulkozhatnának föl. 57 A legnagyobb tapintattal még rokona, Dienes Valéria invitálta a maga nagyon sajátos katolikus útja felé, midőn ilyen sorokkal zárta hozzá és feleségéhez küldött leveleit: „Ti meg vagytok térve, csak nem tudjátok", vagy: „Szeretném, ha olyan közel tudnátok Istent, mint én tudom hozzátok". 58 Koháry Sarolta visszaemlékezései viszont éppen erről a családi vallásosságról tesznek a legkevésbé említést. 59 összegezés A Babits-szakirodalomnak szinte egyöntetű megállapítása, hogy költőnk az 1920-as évektől kezdve hangoztatta egyre komolyabb formában katolicizmusát. Az örökkék ég a felhők mögött „hitvallása", a Könyvről könyvre vallási M Balogh József: „Amor Sanctus" (Magyar Csillag, 1943. I. 22.) idézi Babitsnak erre vonatkozó levelét. Kelt: 1932. aug. 18. 55 Jól foglalja össze ezt a küzdelmet Rónay György: Babits hite című tanulmányában (In: Uő: Szentek, írók, irányok. 1970. 153—156). 53 Bäsch Lóránt: A halál pitvarában. Jelenkor, 1962. 2. 96. 1. és Szabó Ferenc: Egy kiadatlan Babits-levél. In: Uő : Távlatok. Im., 78. 1. 57 Beszélgetőfüzetek. Im., I. k. 322., 637. 1. ; II. k. 631. 1. 58 Dienesék levelei Babitshoz. (Szerk. : Téglás János) Bp., 1982. 92. és 120. 1. 5i) Koháry Sarolta: Flóra és Ilonka. Bp., 1973. 193. 1. és sk. és Uő : Török Sophie kiadatlan istenes versei, Vigília, 1982. 1. 56. 1.
