Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

DOKUMENTUMOK - Babits irodalomelméletének öt egyetemi előadása Szabó Lőrinc lejegyzésében (1919. május 7., 8., 12., 14. és 15.)

KELEVÉZ ÁGNES és SÁRDY JÁNOSNÉ: Babits irodalomelméletének öt egyetemi előadása Szabó Lőrinc lejegyzésében (I919. május 7., 8., 12., 14, és 15.) Babits Mihály Az irodalom elméletté című 1919-ben tartott egyetemi előadásainak több, a hallgatók által készített lejegyzése került elő. Az első Nagy Sándor Kálmán jegyzete, melyet Barta János ismertetett Babits Mihály egyetemi előadásai címen.

1 A második lejegyzést Fábry Zoltán készítette, melyet József Farkas publikált a Mindenki újakra készül. . . című dokumentumkötetben.

2 A sorrendben harmadikként előkerült jegyzet Szabó Lőrincé. Ez a kézirat az előbbi lejegyzések módjától, amelyek a gondolatmenet követésére és tartalmi hűségre törekedtek, annyiban tér el, hogy gyorsírással készült, s így szóról szóra követi Babits előadását. Szabó Lőrinc gyorsírású jegyzeteinek először előkerült töredékét dr. Gergely Pál fejtette meg és Gál István publikálta a Tzszaíájban.

3 Ekkor négy előadás anyaga jelent meg (1919. május 19., 20., 21. és 22.), amely a Fábry-féle lejegyzés Az egyéniség fejezetének felel meg. A most megfejtett előadások gyorsírásos lejegyzésére először Kabdebó Lóránt hívta fel a figyelmet az Érlelő diákévek című kötetben/' Szabó Lőrinc Hadseregszervezet és szolgálati szabályzat katonai szolgálatának idejéből üresen maradt, megtévesztő feliratú, pepita fedelű füzetében annak az öt előadásnak a lejegyzése található, amelyek közvetlenül megelőzték a Tiszatájban megjelenteket. (1919. május 7., 8., 12., 14. és 15.) Ezek az előadások a Fábry Zoltán által készített lejegyzésben a Műfaji szempont című fejezet utolsó oldalait alkotják, valamint az Eredmény, A változás oka, A miliő és a Világnézet című fejezetekben elmondottaknak felelnek meg. Babits 1919 tavaszán egyetemi tanárként két előadássorozatot tartott: Az irodalom elmélete címmel egy főkollégiumot és egy Ady költészetével foglalkozó stílusgyakorlatot. ,,A hallgatókkal először április 8-án találkozott."

5 Számos feljegyzés, visszaemlékezés maradt fenn a zsúfolásig megtelt, híres Xl-es tanteremben tartott előadásokról. ,,[. . .] a Babits-órákon még az ablakpárkányon, sőt a dobogó szélén is ültek, a szó szoros értelmében a mester lábainál" 1 Barta János: Babits Mihály egyetemi előadásai. Jí 1961. 1. sz. 42—58. 1. 2 Mindenki újrakra készül... (Szerk.: József Farkas) Bp., 1967. IV. k. 834—904. 1. Újraközölve: Babits Mihály: Az irodalom elmélete (Bev. : Gál István, szerk.: Téglás János) Bp., 1978.; valamint in: Esszék, tanulmányok (Szerk.: Belia György) Bp.. 1978. I. k. 553—645. 1. 3 Gál István: Babits egyetemi irodalomtudományi előadásai Szabó Lőrinc lejegyzésében. Tiszatáj 1975. 3. sz. 52—67. 1. 4 Érlelő diákévek (Szerk. : Kabdebó Lóránt) Bp., 1979. 326. 1. A kézirat lelőhelye: MTA Ms 4676/33. 5 Sipos Lajos: Babits Mihály és a forradalmak kora. Bp., 1976. 65. 1.