Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Kabdebó Lóránt: A költő és egy szerkesztő (Babits és Balogh József kapcsolata)

becsülés hangján nyugtázza az érkező részleteket, és azonnal a módosítások lehetőségét keresi: hogyan tudná a kötet formáját a küldemény természetével összhangba hozni. Sőt, a megbecsülésen túl, talán a költő munkájának animá­lására, gyakran közöl verset, írást a költőtől az akkoriban induló WRH-ban. Ami a második pontot illeti, kapcsolatuk itt lett Balogh oldaláról a legna­gyobb próbának kitéve. Balogh nemcsak a szerzői gárdában, de kiadványai kül­alakjában is példás teljesítményre törekedett. Magát a könyvet is műalkotás­nak tekinti, és úgy tervezi meg. Ennek szép példája éppen az utóbb külalak­jáért díjazott Amor Sanctus formájának alakítása. 12 Még csak 20 himnusz for­dítását kapta kézhez, de már próbanyomatot készíttett, hogy a legideálisabb megoldást megtalálhassa, mint erről 1932. április 4-én értesíti a költőt: Kedves Szerkesztő Űr, az ide mellékelten átadott két próbaszedés mutatja, miképp kísérletezünk a himnológiával. Az iniciálisok számára szeretnék valami sikerült grafikus meg­oldást találni. Akár azt, hogy középkori kéziratok kezdőbetűit vörössel vagy más színnel nyomjuk bele a szövegbe; akár azt, hogy magyar barokk-nyomtatványok orn?.mentális kezdőbetűit fényképeztetjük. Magyar illusztrátorokkal is beszélni kívánunk, hogy enyhítsük a könyv tipográfiájának láthatóan rideg jellegét. A mellékleteket inkább azért küldöm meg Szerkesztő Űrnak, hogy tájékozva legyen terjedelmi kérdésekről. Arra nem kell külön rámutatnom, hogy a második lapnak nem lévén címe, azon három versszakkal több fér el, tehát ebben az eset­ben 27 verssor. Ha a strófák hosszabbak, kevesebb a hézagsor, tehát fel lehet menni egész 32—34 sorig. Többféle próbát fogok szedetni más betűből. A szedést magát alighanem nyolc hét múlva kezdenénk meg. Reméljük, addig már nagyobb anyag lesz kezünkben. Sokszor szívesen köszönti készséges híve Balogh József Balogh Angliában tanulta ki a szakmát, és hozta haza az azóta legendás Old Kenntonian Face dúcokat. Szinte születése pillanatában már hagyományt teremtőre tervezte folyóiratait és sorozatait. A terjedelem, a megjelenés üteme­zése ennek alapvető feltétele volt. Babits esetében mindkét feltételért kemény, szívós és ötletes harcot kellett vívnia. Mindjárt az első kötet, a Dcmte-füzet kor­rektúrái idején történik már említés erről, — kölcsönös félreértéssel: Babits szavakat, kis töredékeket töröl, a nyomda összefüggő egységeket akar elhagyni. De hiszen a szerződés 80 lapot ír elő, amit a költő is elfogadott, habár elvileg tiltakozott is ennek írásos rögzítése ellen. Végül a 80 oldal maradt, a Jegyzet az utolsó oldal alján csak három mozzanatot rögzít: Dante utalását Magyarország­ról, és két, a Dante-irodalmat összefoglaló művet, egy külföldit, és egy hazait. A Tárgymutató járt legrosszabbul: a verzo oldalon, a Tartalom alatt közli a szerző, hogy tárgymutató helyett tessék a Komédia-fordítás végén lévő részle­tes indexet használni. [Ha pedig hajlanánk arra a feltételezésre, hogy a 7. oldalon kétszer is sze­replő három pont valamely rövidítést jelöl, cáfolatul elővehetjük az első fejezet önálló közlését az Erdélyi Helikonból, ahol hasonló központozást használ a szerző.] 13 A Magyar Bibliophil Társaság 1934. december 10-én kelt határozatával az 1933. év ,.legszebb Könyvei" közé sorolta, s diplomával tüntette ki. ,,A választmány döntésének indokolása szerint nz a könyv gondos és előkelő tipográfiájával szolgált rá az év legszebb könyve címére." (Lásd Bisztray: i. h. 135. 1.) 13 Dante és a mai olvasó, Erdélyi Helikon, 1929. 565—567. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents