Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

a faluba — nagy visszalépés a decemberi országos kongresszuson elért eredmé­nyekhez képest. Hatvány — ha eljutott hozzá — ugyancsak fejcsóválva olvas­hatta a fajelmélet fogalmaival dobálódzó kitételeket. Ha lehet, ennél is nehezebb lehetett megértenie és elfogadnia a kommunista József Attilát. Maga a költő is érezte ezt, erre vall első kommunista szellemű kötetének óvatos ajánlása. Ezen­felül József Attila elbizakodott. A Hatványtól kapott anyagi támogatást ter­mészetesnek vette s amikor — 1932 elején — ott találjuk a Bartha Miklós Tár­saságban, másodszor: visszaélt vele. Liszonyi Vince László, a Társaság 1932. február 29-én megválasztott főtitkára e sorok írójának elmondta, hogy egy ízben a Múzeum körúton sétáltak. Megpillantották Hatvány Lajost. — Várj csak, mindjárt lesz pénzünk! — így a költő, majd odament Hatványhoz és rövid beszélgetés után visszajött, száz pengővel. Fehér Erzsébet datálása szerint ugyanebben az időben — 1932 elején — kapta József Attila Hatványtól a következő levelet: „Kedves öcsém! Nagy mél­tánylással vagyok ugyan a mai ifjú magyar poétának nehéz sorsa iránt, — te távollétemben 150 pengőt vettél fel a Marton-cégnél. Ezt ma kifizetem és nem vonom le. Ezzel szemben áll, hogy jeles orosz elvtársaid kitűnő buzadumpingje olyan helyzetbe hoz, melyben hajdani maecenási allűrjeimét le muszály szok­nom. Nem akarlak fiam, télvíz idején bajba sodorni, — szóval április elsejéig folyósítani fogják a 100.— pengőt havonként. Aztán júniusig 50 pengőt leszek kénytelen folyósítani, abban a hitben és reményben, hogy addig talán mégis jobbra fordul a sorod és valami kis keresetre tehetsz szert." 170 Hatvány 1932. júniusában állást — francia nyelvű filmekben epizódszerepet — próbál szerezni József Attilának 1 ' 1 , de e kísérlet csődje után a költőnek be kell érnie atyai barátságával. Szándékosan éleztük így ki a Hatvány—József Attila barátság pénzügyi hát­terét, mert meggyőződésünk, hogy a költő alapvetően egzisztenciális okból vette fel a kapcsolatot Babits Mihállyal és csak jóval később támadt fel bűntudata az immár ,,apa-imágó"-vá előléptetett Mesterrel szemben. Az első lépést Babits tette. Felkérte József Attilát az általa szerkesztett Uj Anthológiában való részvételre. József Attila 1932. március 14-én válaszolt: „Kérésükre szívesen beleegyezem, hogy a Babits Mihály szerkesztésében meg­jelenő Uj Anthológiába a szerkesztő által választandó versem díjtalanul fel­vétessék ..." — írja szerényen, majd közli életrajzi adatait és verseskötetei címét. 172 Babits két verset — Megfáradt ember; Tiszta szívvel — vett föl a kötetbe, de a tervezet Bäsch által közölt fényképe szerint egy harmadik, meg nem nevezett 12 soros verset is szándékozott közölni. 173 József Attila 1932. október 6-án fordult először közvetlenül Babits Mihály­hoz. „Igen tisztelt Uram! Kérem vegye barátságos cselekedetnek, hogy verseim­mel fölkeresem." 174 , majd október 12-én „A rend kedvéért" közölte, hogy a be­küldött versei közül eladott néhányat. Levelét ekkor így zárja: „Kérem fogadja megkülönböztetett tiszteletem kifejezését" 175 — ami a korábbi események isme­retében többnek tűnik a szokásos udvariassági fordulatnál. 1933. január 28-i levelét „Babits Mihály úrnak", a Nyugat szerkesztőjének és a Baumgarten Irodalmi Alapítvány gondnokának címezte. Ekkorra már el­» 70 JAVL 209. I. 171 UO. 282—283. 1. 173 Bäsch Lóránt: i. h. 419. 1. 173 Uo. [l.] számú fakszimile * 74 Uo. 419. 1. 175 Uo. 419. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents