Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Tasi József: Babits, Zsolt Béla, Hatvány és József Attila (Adalékok a „Tárgyi kritikai tanulmány" történetéhez)

felelősséget a cikkért [a „Tárgyi kritikai tanulmány"-ért — T. J.] elsősorban nem is annak írójára, mint inkább azokra kell hárítanom, akik megjelenését lehetővé tették .. ,"

148 Megjegyezzük, hogy az Ignotus [előadása] elé időzített „bombával" maga Ignotus nem értett egyet. Hatvány Lajosnak írja 1930. február 5-én: „József Attilát minap egy kicsit megfeddtem filozófiai s kritikai írásainak át nem gondolt voltáért."

149 Márai Sándor, aki A Toll 1930. január 24-i számában gyilkos kritikát írt „Mihály bácsi ingyenlevesé"-ről, a Baumgarten-díjról. ezt megelőzőleg az Újságban ugyancsak elhatárolta magát József Attila pamflettjétől. Erre Bäsch is hivatkozik, de pontatlanul és tendenciózusan idéz.

150 Bemutatjuk a helyes szöveget: „Babits, akit éppen legutolsó verseskötete alkalmából a közelmúltban a fiatalság táborából ért egy épp oly túlzott és igaztalan, mint neveletlen támadás, nyugodt lelkiismerettel vállalhatja el annak a Nyugat-nak szerkesztését, melynek szárnyai két évtizeden át adtak lendületet az ő szárnyalásának is; nem akadhat senki, aki e nagymúltú s nagyjelentőségű folyóirat irodalmi szerkesztéséhez való feltétlen jogosultságát elvitatná." Márai azonban e cikkét Ignotus január 14-i előadását követően írta, ezért így folytatja: „Ignotusnak távoznia kellett a Nyugat éléről, mert neve kényelmetlen volt annak a programnak megvalósításában, melynek tetszetős címe «nemzeti koncentráció^ s értelme annyi, hogy az új szerkesztők Ignotus árnyéka hiányában gátlás nélkül közeledhetnek az akadémizmus, a Kisfaludy Társaság, a hivatalosság, az aktuális rezsim békejobbja felé."

151 Márai tehát előbb megvédte Babitsot, majd maga is beállt a támadók közé. A „Tárgyi kritikai tanulmány", mint a bevezetőben jeleztük, A ToZZ-beli közléssel egyidőben jelent meg röpiratként. (Szegő Endre 1930. január 15-én már hosszú levélben bírálta a füzetet.) Ezt bizonyítja a tanulmányunk írásáig előkerült egyetlen dedikált példánya is, melyet Szálai Imrének adott a költő 1930 januárjában.

152 Furcsa, hogy A Toll nem emlékezett meg róla, holott Ignotus röpiratát sokáig hirdette. Ehelyett 1930. május 9-ig a Nincsen apám se anyám „sajtó alatt" levő második kiadásáról olvashatunk reklámot a lap 2. oldalán; legközelebb 1931. január 19-én hirdeti ismét A Toll a Nincsen apám se anyám-ot és a sajtó alatt levő Döntsd a tőkét, ne siránkozz kötetet — mindkettő ára 1.50 P. — ; „Megrendelhető a költőnél: Budapest, II. ker. Margit-krt. 46. IV. 3." Szabolcsi Miklós 1958-ban feldolgozta a „Tárgyi kritikai tanulmány" kritikai visszhangját. Három recenzió 1930 februárjában, egy pedig — a Lantos Magazin-é — március 1-én jelent meg. Furcsa érzéssel olvassuk a Babitsot Zsolttal szemben megvédő Lakatos Péter Pál — pálfordulását, ö az első a recenzensek sorában, ki a pamfletet Tárgyi kritikai tanulmány-ként említi; A Tollra való hivatkozás érthetően kellemetlen lenne számára ! József Attila — szerinte — azért ír Babits Mihály legújabb kötetéről, „Mert Babitsot formaművésznek ismeri a magyar közvélemény. És József Attila éppen e legutóbbi kötet kapcsán mutatja ki, hogy az új Babits Mihály formaművészete egyenlő rímek, ritmusok, felelőtlen szójátékok kellékkiállításával." Csak egyet hiányol: József Attila „...nem kereste meg Babits e legújabb könyvének hibacsíráit. Pedig ez a kutatóvisszavezető út egyszerű és világos: e hibacsírák már a "-Nyugtalanság völgyé«146 Bäsch Lóránt: i. m. 416. 1. 149 Levelek Hatvány Lajoshoz. 424. 1. (Ignotus feddése az Ady-vízióra és az EZőórs-cikkekre is vonatkozhat!) ,5

° Bäsch Lóránt: i. m. 417. 1. 154 Márai Sándor: Cégváltozás. Újság 1930. jan. 16. 152 Tasi József: Emlékezés József Attilára. Szálai Imre hagyatékából. Magyar Nemzet 1979. ápr. 11.