Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)
TANULMÁNYOK - Rába György: Babits-esszéből Babits-vers (A költő lényegszemléletéről)
Még egyszer, 1937-ben tesz kísérletet arra, hogy az „Árnyas erdőben szeretnék élni nyáron át" hazasóvárgó ritmusára hangszereljen verset, mégpedig a Balázsolás-t. Tudjuk, a költemény Babits bizonytalan kimenetelű gégeműtéte előtt keletkezett; Balázs a torokbetegek szentje, a cím a Balázs-áldás szóváltozata: ezt elsősorban gyerekek kérték torokgyík (diftéria) ellen. Látni való, hogy a végleges ritmusterv, a görög tragédiák jambusainak tizenketteseit nyolcasokkal (dimeterekkel) váltogató, rímtelen alakja előtt azért hangolta a fenti gyermekdal ütemére könyörgését, mert a körülmények hatása alatt a hajdani kisfiú lelki állapotába élte bele magát. A vers első kísérleti dallama az eltűnt biztonság visszavarázslásával próbálkozik: Mint ki magas hegyre mászik, fúlva, lihegőn lihegek, szükűl a torkom, fogy a levegőm kettévágni rossz gégémet. . . Segíts, szent Balázs, adj reményt a fulladónak, légy vigasztalás. Kis koromban, hűs templomban, zord Balázs-napon két gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon s úgy néztem föl a vén papra a két láng közül, mint ijedt őz az erdőben két zöld ág közül. Az autográf kéziratról kivehető, nem ez az első és az utolsóelőtti, a végleges szöveget közvetlenül megelőző változat: az első strófa második és harmadik sorának kezdő fele, s ugyanígy a második versszak kezdete maga is javított változat, áthúzott kifejezések fölött állnak. De ugyanazon a papíron folytatólagosan — csak egy vonallal elválasztva — szakozatlanul s immár a végleges ritmusban a befejezést előző Balázshoz intézett invokációnak egy átmeneti fogalmazványa olvasható. 2 "' Az iskoláskor tűzhelymelegét idéző dal ritmuselve újabb fölhasználásának füstbe ment kísérlete hosszabb távú lényegkeresés folytatása volt, hiszen a Dobszó és a Balázsolás közti években a költő Babits nem egy ízben menekült a gyermekéveknek és az ifjúságnak legalább emlékképeibe, ahogy pl. a Zöld, piros, sárga, barna vagy az Emlékezés gyermeteg telekre bizonyítja. Mégis lényegszemléletének illőbb alakváltozata a halálfélelmet visszhangzó Balázsolás ritmustervének közelítése a görög sorstragédiákhoz. A gyermekdal zenei alakjának fölelevenítése mindamellett a lényegkereső gondolkodásnak, hogy stílszerűen fejezzük ki magunkat, melléktémája. Legszemléltetőbb példája az 1936-ból való Restség dicséreti és eredeteként egy kéziratban maradt esszé-töredék. 21 ' A Babits-hagyatékban meglelhető, cím nélküli esszé kötőszó után, hirtelen szakad meg. A Nyugat 1936 októberi számában az akkor még Nyarak, nyarak című A meglódult naptár-ral együtt jelent meg a Restség dicséreti. A vers a torzónak hagyott eszé gondolatmenetét, sőt számos fordulatát majdnem a költői szöveg teljes azonosságáig megismétli, ezért úgy kell ítélnünk, fokozottabb mértékben az történt Babitscsal, mint az Itália esetében: esszéjének befejezése előtt arra ocsúdott, hogy terjengősre sikerült verset írt, s most már csak kurtítania, î5 A Balázsolás első variánsát föltüntető, autográf kéziratrészietet közreadta Vendel Mohay Lajosné: AU a régi ház még . . . Szekszárd. 1974. 49. 1. 26 Lásd OSZK Fond III 1856.
