Kelevéz Ágnes szerk.: Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1983)

TANULMÁNYOK - Fráter Zoltán: Babits és Osvát

a kiválasztás mikéntjét állapítsák meg, s ne maguk végezzék az írók kiválasz­tását. Babits elsápadva ugrott fel és elhagyta a szobát. Osvát „De Mihály!" fel­kiáltással rohant utána. Nemsokára visszajöttek, együtt. Babitsnak valóban „ölelések formájában" kellett birkóznia Osváttal a Nyugat szerkesztésében is. Osvát nem méltányolta Babits gondolkodói hajla­mait. Mindvégig az első verseivel jelentkező költőt kívánta benne látni, még prózaírónak is rossznak tartotta. Babits már 1923-ban kenyértörésre akarta vinni a dolgot a Nyugat szerkesztése körül támadt összetűzések miatt. Önálló kritikai lapot tervezett, mely minden magyar szellemi jelenségről szigorú és igazságos bírálatot mondott volna. A lapnak a Magyar Gondolat címet adta, de kiadására nem kapott engedélyt. 2 ' 1 Át akart menni a Napkelethez, mert Osvát nem egyezett bele, hogy döntő szava legyen a tanulmányok, kritikák, versek megítélésében. S jól érzékelte Babits a szellemi élet megváltozását, új irányzatok keletke­zését, melyek a Nyugattól függetlenül jöttek létre. A kritika hiányára mutat rá Kassák Osvát Ernőhöz címzett nyílt levele 2 "' is, mely Osvát válaszával együtt jelent volna meg a Nyugat hasábjain. Babits azonban támadó hangúnak ítélte az írást. A közlést végül a Korunk vállalta. Üj szempontokat, a korszak nélkü­lözhetetlen szempontjait hiányolta Kassák a Nyugatból. Kifejtette, hogy a mű­vészi terméketlenség állapotát a szociális világszemlélet hiánya és a „szakma komolyba nem vevése" okozta. Figyelmeztetett, hogy a túlzott dicséret és kimé­let egy idő után gyanús öndicséretté sekélyesül. Elérkezettnek látta az időt, hogy felülvizsgálják „az új magyar irodalom beérkezettjeit" és tudomásul vegyék az újonnan jelentkezőket. ..Gondolom, azzal, hogy a Nyugat majdnem egyedül van a porondon, vállalnia kell a vezető szereppel járó erkölcsi kötelezettségeket is." Babits, miként a nagy nemzedék többi tagja, maga is elégedetlen volt a Nyugattal. A nemzedék elszakadási törekvéseinek példája volt már 1918-ban Hatvány Lajos Esztendője, később Nagy Lajos Együttje, vagy az 1929-ben induló A Toll. Osvát naponta tapasztalta, hogy a fiatalok elfordulnak tőle. Nem volt már igazán az ő világa ez. Németh Lászlóval kapcsolata annyira megszakadt, hogy az író egyenesen Gellértnek küldte a második nemzedék tagjairól szóló cikkeit, mert Osvát azokat el sem olvasta. Gellértre bízta Németh László verseit is, mert nem kívánt többé foglalkozni az ő kézirataival. A Baumgarten-díjak előzetes megbeszélésekor Sárköziről „tartózkodókig nyilatkozott", Szabó Lőrinc említésekor pedig tagadólag intett: „Nem idevaló". 20 Egy Babitstól érkezett borítékra feljegyezte Szabó Lőrinc nevét, és — lappangó neurózisra utaló jel­ként — vastag vonalakkal sarkítva bekeretezte. 27 örök felfedezőszenvedélyét érintette, s Babitscsal való kapcsolatát rontotta minden eltávolodás. Önkénte­lenül is kritikát jelentett, hogy a fiatalok magukénak érezték Babits folyóirat­alapítási kísérletét. Vitájuk lényegét magába sűríti álláspontjuk Julien Benda Az írástudók árulása című könyvéről. Babits 1928 szeptemberében átadja Osvátnak nyáron készült „könyvismertetését", mely valójában esszé értékű gondolkodás az írás­tudók árulásáról. Művét a London Szálloda kávéházi termében olvasta fel Osvátnak és Gellértnek. Osvát már ekkor nem értett vele egyet mindenben. A vita Gellért lakásán bontakozott ki. Gellért, hogy a vita élességét tompítsa, eleve reménytelennek ítélte a megegyezést. Áthidalhatatlannak tartotta, hogy Babits -•' Babits—Szilasi levelezés. (Szerk.: Gál István) Bp., 1980. 76. 1. Részletesen: Gál István: Babits kritikai folyóirat-terve. It 1974. 2. sz. 435—446. 1. 25 Kassák Laios: Csavargók, alkotók. Bp., 1975. 411—417. 1. M Bäsch Lóránt: i. h. 234. 1. ­7 Babits Mihály sorai Osvát Ernőnek MTA Ms 10.264/a.

Next

/
Thumbnails
Contents