Kerényi Ferenc - Nagy Miklós szerk.: Az élő Jókai. Tanulmányok (Petőfi Irodalmi Múzeum–Népművelési Propaganda Iroda Kiadó, Budapest, 1981)
A PÁLYA EGÉSZÉRŐL - Fábián Pál: A XIX. század magyar nyelve és Jókai
teremtő hatása van például a következő kifejezéseknek: a Holtz által jeltalált villanygép, Ashwood-leeresztett hulló ernyői (== ejtőernyői), Partridge spirálszél. kerekei és felmentes szél kelepei, Partridge-nák .. . hengerbe illesztett szél motollája, a Clay-féle könenykészítő gép, a Richard-féle kémlőlabdák, víz alatt járó monitorok (= tengeralattjárók). S a sort vég nélkül folytathatnánk! Az új kor hangulatának, légkörének érzékeltetésére kiválóan alkalmasnak bizonyulnak A jövő század regényében az idegen szavak és kifejezések is. Ezeknek használatára Jókai egyrészt kényszerült, mivel a nyelvújítás (bármilyen buzgók voltak is a neológusok) képtelen volt annak a tömérdek tudományos és technikai újdonságnak, találmánynak használható magyar nevet adni, amely a múlt század második felében létrejött, s amelyet Jókai regényébe beépített, írónknak ezenkívül előnyös volt az idegen szavak használata stilisztikai okokból is, mivel azok hangulatilag általában titokzatosabbak, sejtelmesebbek, előkelőbbek, mint a már esetleg meglevő, de szürke magyar szavak, vagy mint a friss neologizmusok, amelyek még nem telhettek meg élettel. Milyen „szép" szó pl. Dávidnak nemes, új anyaga, az ichor! Tatrangi Mózes fel is kiált, amikor az új nevet meghallja: „Ah! Ez jó név neki. Az olympi istenek »fehér vére« az ichor. Te az istenvért fedezted föl." Az ásványtani műszóként ma is használt ichor szónak hyalichor összetétele (= üveg + ichor) már kevésbé költői, hosszabb hangteste miatt már egy kissé (ipari vagy kereskedelmi) márkanév jellegű. Az író céljának azonban így is jól megfelel, sőt olykor (pl. a Severusszal folytatott első tárgyalás alkalmával) még jobb is, mint az egyszerűbb név. Az idegen szavak sajátos hangulati töltése vitathatatlanul fokozza a következő szövegrészlet jövőszázadiságát: „Dávidnak keserves utazása volt a nap-éjegyen vihari közt [Amerikába] ; hanem a calorigépek steamerei nem süllyednek el könnyen. Most már ebonitból és kamptulikonból építik a tengeri hajókat." Kár lett volna itt a calorigép helyett máskor használt hőléggépet, a steamer helyett pedig gőzhajót használni! Az egyszerű magyar léggömb, léghajó helyett is sokszor „jól jön" Jókainak az idegen aerostat meg a pneudromon; különösen így: Portridge pneudromona. S a repülőgép, azaz aerodromon belsejében rheometer, aneroid barométer, chiffrmanométer, alhidade, rheoskop, disjunctor, gyrotrop, inclinatorium stb. van. S ismétlem: szerintem nemcsak azért használ Jókai litophaniat, papyrographiát, mert nem volt helyettük magyar szava: stilisztikailag, hangulatilag is kitűnően megfeleltek ezek (idegen voltuk miatt) Jókai írói szándékának. Egy olyan korban, amelyben az utazás még ugyancsak kevesek kiváltsága volt, nagy erővel ragadhatták meg az olvasók képzeletét A jövő század regényének egzotikus részletei. Otthon városának piacán: ,,az öt világrész és a szigetország minden élvezhető gyümölcse, azon frissen, ahogy törzséről leszakíttatott, összehalmozva található: a phőnix-pálma datolya-fürtei, a cariota édes, liszttartalmú kobakjai, a palmyra-pálma óriás diói, ... a félmázsás lodoiceák, ... a ceyloni csodapálma dundi gömböczei, ... az üdítő belimbik, ... a kenyérfa pikkelypáncélos cipói, a mangi-fák aranyszín tojásai, a ... csirimáják, a . .. guyaveszilvák, a .. . piraquao-barackok, a niléá-szőlők, az ... abacatok, a mangosztánalmák, ... a granadill paradicsom-almái, a pandanusz kenyérbelű, ananász alakú gubói az év minden szakában felhalmozva találhatók a gyümölcsbazár tágas csarnokaiban, mik a múlt századbeli ronda kofasátrakat a mesevilágba száműzték." S így folytatja ezt tovább Jókai, előszámlálva a zöldségféléket, a húsokat, az italokat is. — Lehet, hogy a kritikus mindezt sokallja, és Jókait megrója, mert terjengős, mert míg a leírásnál időzik, a cselekmény nem halad előre. A nyelvésznek azonban emlékeztetnie kell arra, hogy a bemutatott s a
